Miközben az autóipar üzleti modellje évtizedeken keresztül arra épült, hogy néhány évente új autóba üljünk, a Toyota egyre határozottabban kísérletezik ennek az ellenkezőjével. A japán gyártó elképzelése szerint a jövő autója nem feltétlenül az, amelyiket négy-öt év után lecseréljük, hanem az, amelyet folyamatosan felújítanak, korszerűsítenek, majd akár több tulajdonosi cikluson keresztül is használatban tartanak.
Új autó helyett új élet a réginek
Az autógyártás egyik alapvető sajátossága, hogy a technológia fejlődésével a régebbi modellek viszonylag gyorsan elavultnak tűnhetnek. Nem feltétlenül azért, mert műszakilag használhatatlanná válnak, hanem mert az újabb autók modernebb biztonsági rendszereket, jobb infotainmentet, fejlettebb vezetéstámogató funkciókat és kényelmi extrákat kínálnak.
A Toyota ezt a logikát szeretné részben átírni.
A vállalat hosszabb távú elképzelésében egy autó életciklusa nem feltétlenül ér véget akkor, amikor első tulajdonosa megválik tőle. A járművet ehelyett vissza lehet hozni, alaposan átvizsgálni, felújítani, korszerűsíteni, majd ismét forgalomba helyezni.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gyártó egyre inkább az autó teljes élettartamában gondolkodik.
Nem egyszerű használtautó-felújításról van szó
A koncepció egyik legérdekesebb eleme, hogy a felújítás jóval többet jelenthet egy polírozásnál, néhány új kárpitelemnél vagy a kopott alkatrészek cseréjénél.
A Toyota már évek óta dolgozik azon, hogy bizonyos korábban értékesített modelljeit utólag is fejleszthetővé tegye. Ennek egyik fontos eszköze a korábban KINTO Factory néven elindított program, amelynek keretében hardveres és szoftveres módosításokat egyaránt kínáltak.
Egyes autókba például utólag kerülhetnek modernebb biztonsági és parkolást segítő rendszerek, miközben szoftveres módosításokkal bizonyos vezetési funkciók működését is tovább lehet fejleszteni.
A cél egyszerű: egy néhány éves autó tulajdonosa ne feltétlenül érezze úgy, hogy csak egy teljesen új modell megvásárlásával juthat hozzá modernebb technológiához.
Az autó is frissíthető termékké válhat
Az okostelefonoknál és számítógépeknél már természetesnek vesszük, hogy a megvásárolt hardver éveken keresztül új funkciókat kaphat. Az autóiparban ez jóval bonyolultabb, hiszen itt nem csupán szoftverről, hanem szigorú biztonsági előírásoknak megfelelő mechanikai és elektronikai rendszerekről is beszélünk.
Az egyre inkább szoftveralapú autók azonban megteremtik annak lehetőségét, hogy ez a gondolkodás az autóiparban is elterjedjen.
A Toyota megközelítésében ráadásul nemcsak a szoftver számít. Ha szükséges, fizikai alkatrészeket, berendezéseket és akár a belső tér bizonyos elemeit is ki lehet cserélni vagy fel lehet újítani.
Így egy autó öt-tíz éves korában már nem feltétlenül ugyanazt a műszaki és kényelmi színvonalat képviselné, mint amikor legördült a gyártósorról.
Akár három életciklusa is lehet ugyanannak az autónak
Az elképzelés üzleti szempontból különösen érdekes. Egy autó első használati időszakát követően visszakerülhet a gyártó vagy annak hálózatának ellenőrzése alá, ahol átvizsgálják és felújítják. Ezt követően ismét értékesíthető vagy lízingelhető.
Néhány év múlva ugyanez újra megtörténhet.
Egy megfelelő konstrukciójú és tartós autónál így akár több egymást követő felújítási ciklus is elképzelhető. A karosszéria és az alapvető szerkezeti elemek hosszú ideig használatban maradhatnak, miközben a kopó vagy technológiailag elavult részeket folyamatosan cserélik.
Ez alapvetően változtathatná meg azt, ahogyan egy autó korára tekintünk.
A tartósság ismét komoly értékké válhat
Az elmúlt évtizedek autóiparában a fejlesztések jelentős része az új funkciókról, a teljesítményről, a digitalizációról és egyre inkább az elektromos hajtásról szólt. A hosszú élettartam azonban egy körforgásos rendszerben ismét stratégiai jelentőségűvé válhat.
Ha ugyanis egy gyártó többször szeretné felújítani ugyanazt az autót, már a tervezéskor gondolnia kell arra, hogy az egyes elemek könnyen kiszerelhetők, javíthatók és cserélhetők legyenek.
A jövő Toyotáinál ezért akár a javíthatóság és szétszerelhetőség is fontosabb konstrukciós szemponttá válhat.
Ez egyben érdekes fordulat is lenne az egyre bonyolultabb, sokszor nehezen vagy gazdaságtalanul javítható modern autók világában.
A körforgásos autógyártás ennél is tovább megy
Persze egyetlen autó sem tarthat örökké. Eljön az a pont, amikor a felújítás már műszakilag vagy gazdaságilag nem indokolt.
A Toyota elképzelése szerint azonban még ekkor sem feltétlenül válik hulladékká a teljes jármű.
A gyártó Európában már úgynevezett Circular Factory létesítményeken dolgozik, amelyek feladata az életciklusuk végére érkező autók lehető leghatékonyabb feldolgozása. Az alkatrészek egy részét újra lehet használni vagy fel lehet újítani, az alapanyagok pedig visszakerülhetnek a gyártásba.
A brit üzemben például már az alumínium könnyűfém keréktárcsák anyagának visszanyerésével és motoralkatrészek gyártásában történő újbóli felhasználásával is foglalkoznak.
Vagyis a folyamat ideális esetben így nézne ki:
gyártás → használat → felújítás → újabb használat → ismételt felújítás → újrahasznosítás → új autó gyártása.
A korábbi lineáris modellből így valódi körforgás válhat.
Kevesebb új autó eladása – mégis üzlet lehet belőle
Első pillantásra furcsának tűnhet, hogy egy autógyártó abban érdekelt, hogy ügyfelei minél tovább használják ugyanazt a járművet. Hiszen minél ritkábban cserélnek autót az emberek, annál kevesebb új példányt lehet eladni.
A kép azonban ennél összetettebb.
Ha a gyártó az autó teljes életciklusában jelen van, akkor nem csupán az első értékesítésből szerezhet bevételt. Szervizelés, gyári felújítás, korszerűsítés, szoftveres szolgáltatások, alkatrészek, ismételt értékesítés vagy lízing egyaránt kapcsolódhat ugyanahhoz a járműhöz.
Egyetlen Toyota így akár évtizedeken keresztül kapcsolatban maradhat a gyártó hálózatával.
Ez pedig egészen más üzleti modell, mint egyszer eladni az autót, majd néhány év múlva megpróbálni rávenni a tulajdonost egy új modell megvásárlására.
A használtautó-piacot is átalakíthatja
Ha a gyári felújítás széles körben elterjedne, annak a használtautó-piacra is komoly hatása lehetne.
Ma egy nyolc-tíz éves autó állapota nagymértékben függ attól, hogyan használta és tartotta karban korábbi tulajdonosa. Egy gyárilag felújított jármű esetében viszont pontosan meghatározott műszaki követelmények alapján történhetne az átvizsgálás és az alkatrészek cseréje.
A vásárló így nem egyszerűen egy használt autót kapna, hanem egy olyan járművet, amely mögött ismét ott állhat a gyártó.
Ha ehhez megfelelő garanciális konstrukció is társul, létrejöhet egy új kategória az új és a hagyományos használt autók között.
Az elektromos autóknál még fontosabb lehet a felújítás
A koncepció különösen érdekes az elektromos autók esetében. Egy villanyautónál ugyanis a karosszéria, a futómű és az utastér még hosszú ideig megfelelő állapotban lehet akkor is, amikor az akkumulátor már jelentősen veszített eredeti kapacitásából.
Ha az akkumulátor javítható, modulárisan felújítható vagy gazdaságosan cserélhető, az autó újabb hosszú használati ciklust kaphat.
Hasonló lehetőség rejlik a fedélzeti elektronikában és az infotainmentben is. A gyorsan öregedő számítástechnikai komponensek cserélhetősége hosszabb távon kulcsfontosságú lehet, hiszen könnyen előfordulhat, hogy egy tízéves villanyautó mechanikailag kiváló állapotban lesz, miközben fedélzeti számítógépe már rég elavult.
Egy Toyota tényleg évtizedekig szolgálhat?
A japán márka történetében egyébként sem idegen a rendkívül hosszú élettartam. Világszerte rengeteg több évtizedes Land Cruiser, Hilux, Corolla és más Toyota dolgozik még mindig napi használatban.
Az új elképzelés lényegében ezt a hagyományos tartósságot kapcsolná össze a modern, szoftveralapú autóiparral.
A különbség az lenne, hogy a jövőben nem kizárólag a tulajdonos ügyességén és egy jó szerelőn múlna egy idős autó életben tartása. Maga a gyártó teremthetné meg a strukturált felújítás és korszerűsítés lehetőségét.
Lehet, hogy a jövő autója nem új lesz
Az autóipar egyik legérdekesebb kérdése a következő évtizedben talán nem az lesz, hogy benzines, hibrid, elektromos vagy hidrogénes autóval közlekedünk-e.
Hanem az, hogy milyen gyakran kell egyáltalán új autót gyártanunk.
Ha egy járművet eleve úgy terveznek, hogy 15-20 év alatt többször felújítható, modernizálható és új tulajdonoshoz kerülhet, az jelentősen csökkentheti az egy autóra jutó új alapanyagigényt.
A Toyota stratégiája ezért jóval többről szólhat egy új szervizprogramnál. Egy olyan autóipari modell körvonalazódik, amelyben az autó értékét nem csak az határozza meg, hány éves és hány kilométert futott, hanem az is, hogy milyen állapotba lehet ismét visszahozni.
És könnyen lehet, hogy néhány év múlva már nem az lesz a természetes kérdés, hogy „mikor cseréljük le az autónkat?”, hanem az, hogy „mikor újíttassuk fel legközelebb?”