Site icon AutóAddikt

Véget ért az Audi lunar quattro holdjáró fejlesztése

Nyolc kilogrammot veszített a tömegéből, ugyanakkor megnyerte az Audi e-tron energiáját. Az Audi lunar quattro átfogó tesztjeit követően a holdjáró készen áll a létező legnehezebb terep, a Hold felfedezésére.

Ahogy a holdjármű kifejlesztése, úgy maga a küldetés is újabb mérföldkőhöz érkezett. A Part-Time Scientists német űrutazó csapat a berlini Audi Cityben jelentette be, hogy a Holdra vezető 385 000 kilométeres utat a tervek szerint 2017 végétől a Spaceflight Inc. vállalatnál előjegyzett hordozórakétával teszik meg. A „Part-Time Scientists” kutatócsoport küldetését a kezdetektől fogva technológiai partnerként és hírvivőként segítő Audi sikerrel népszerűsítette a programot, további jelentős partnereket megnyerve a projektnek.

Az Audi és a német kutatócsoport 2015 elején jelentette be együttműködését. Közös céljuk, hogy mindkét fél technológiai szakértelmét egyesítve egy olyan holdjárót alkossanak, amely a Google Lunar XPRIZE űrverseny keretében eljuthat a Holdra. Az Audi 16 szakemberből álló munkacsoportja a bejelentéstől kezdve támogatja a „Part-Time Scientists” munkáját, számos műszaki területen segítve őket szaktudásukkal, optimalizálva a járművet a Hold-küldetésre. Az Audi elsősorban a quattro összkerékhajtás, a könnyűszerkezetes építés, az e-tron elektromos hajtásrendszer és a formatervezés kapcsán szerzett tapasztalataival és technológiai tudásával segíti a berlini csapatot a személyzet nélküli holdjáró kifejlesztésében.

„Büszke vagyok rá, hogy a legfontosabb négykarikás géneket sikerült átörökítenünk a holdjárműbe is, hiszen a holdjáró az e-tron elektromos hajtásrendszerrel a fedélzetén a quattro összkerékhajtást használja, sofőr nélkül, felügyelt vezetés (piloted driving) üzemmódban közlekedik és intelligens anyaghasználat jellemzi” – jegyezte meg Michael Schöffmann, az Audi sebességváltó-fejlesztési részlegének vezetője és az Audi lunar quattro fejlesztésének koordinátora. „A Part-Time Scientists csapatával való együttműködés ugyanakkor számunkra is igen hasznos. Az Audi lunar quattro fejlesztésével technológiai szempontból teljesen új vizekre evezünk, és rengeteg tapasztalatot szerzünk azzal kapcsolatban, hogy járműalkatrészeink miként viselkednek extrém körülmények között.”

Az elmúlt néhány hónapban az Audi szakemberei a holdjármű intelligens összkerékhajtásának vonóerő-átadásán, a forgatónyomaték elosztásán illetve a nagy teljesítményű elektronikai elemek optimalizálásán dolgoztak, felhasználva a sofőr nélküli, felügyelt vezetés területén szerzett ismereteiket a fejlesztési folyamat során. Annak érdekében, hogy növeljék a jármű stabilitását és az érintkezési felületet, a mérnökök és formatervezők megnövelték mind a teljes holdjármű, mind a kerekek méretét. A jármű tömege ugyanakkor 38 kilogrammról 30 kilogrammra csökkent az optimális anyagösszetételnek és a 3D alumínium nyomtatás alkalmazásának köszönhetően. Fejlett teszteket – például az Audi napsütést szimuláló hőkamrájában – futtattak annak érdekében, hogy a Holdon uralkodó extrém körülményeket szimulálni tudják és így vizsgálják a holdjármű alkatrészeinek tartósságát.

A Holdon négy kamera segíti az Audi lunar quattro tájékozódását. Ezeket használja az egyes anyagvizsgálatokhoz, illetve ezek készítenek részletes háromdimenziós képeket és 360 fokos panorámafotókat. Érdekes motívum lesz a képeken az Apollo 17 küldetés holdjárója, amely még mindig a Taurus-Littrow völgyben áll. ALINA, a Part-Time Scientists kutatócsapat leszállóegysége az 1972-es landolási hely közelében éri el a holdfelszínt, fedélzetén két Audi lunar quattro járművel. A szonda a Holdhoz vezető utat egy Falcon 9-es típushoz hasonló hordozórakétán teszi meg, teljes szállítási kapacitása pedig 100 kilogramm. Így a két holdjármű mellett a „Part-Time Scientists” csapata más partnerek kutatási felszerelését is magával viszi a Holdra. Az elmúlt években számos partnert sikerült megnyerni a program számára, így a küldetés iránti kiemelkedő tudományos érdeklődése miatt csatlakozott az egyesült államokbeli Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA), az Európai Űrügynökség (ESA) és a Wikipedia is.

A „Part-Time Scientists” tervei szerint az indulásra legkorábban 2017 végén kerülne sor. Előtte átfogó stresszteszteknek kell alávetniük még a két Audi lunar quattro járművet és a leszállóegységet. Ennek érdekében az elkövetkezendő néhány hónapban – néhány finomhangolással együtt – a teljes küldetés szimulációját elvégzi a csapat a Közel-Keleten.

A Part-Time Scientists kutatócsapata 2008 végén alakult a berlini IT-tanácsadó Robert Böhme vezetésével. A csapatot jelenleg alkotó 35 mérnök nemzetközi űrszakértőkkel együttműködve három kontinensen dolgozik azon, hogy valósággá váljon ez a küldetés a Holdra. Céljuk továbbá a lehető legnagyobb tudás és ismeretanyag összegyűjtése, amely a technológiai fejlődést és a tudományos haladást szolgálja.

A Google Lunar XPRIZE űrverseny mintegy 30 millió dollárral dotálja az egész világról résztvevő mérnököket és vállalkozókat. A győztes csapatnak egy automatizált járművet kell a Holdra juttatnia és a járművel legalább fél kilométert kell megtennie a Hold felszínén, miközben nagyfelbontású képeket továbbít a Földre. Az eredetileg 30 induló csapatból mára összesen öt vezető alakulat maradt, aki versenyben van a küldetésért a Holdra. A Part-Time Scientists kutatócsoport az egyetlen csapat Németországból.

Exit mobile version