Kína az elektromobilitást és a „new energy vehicle” (NEV) szegmenst tette az autóipar központi pillérévé, és 2035-re azt tervezi, hogy az új autóeladások főáramát ezek a járművek adják. A stratégiában az elektromos, plug‑in hibrid és hidrogén-üzemanyagcellás járművek kiemelt szerepet kapnak, miközben fokozatosan háttérbe szorítják a hagyományos belső égésű motorokat.
Hosszú távú klímacélok és autópiac
A kínai állam klímapolitikájának része, hogy a szén-dioxid-kibocsátás 2030 előtt tetőzzön, 2060-ra pedig karbonsemlegességet érjen el, ami szorosan összefonódik a közlekedés villamosításával. A 2021–2035 közötti autóipari fejlesztési terv külön célokat rögzít 2025-re és 2035-re, hogy az autópiac szerkezete összhangba kerüljön ezekkel a klímacélokkal.
Konkrét célok az újautó‑eladásokban
A hivatalos tervek szerint 2025-re az új energiájú járművek aránya legalább 20 százalékra kell emelkedjen a kínai újautó-eladásokban. 2035-re a NEV-modelleknek kell a hazai piacon a legnagyobb részesedést adniuk, miközben a tömegközlekedési eszközök döntő többsége már elektromos meghajtású lesz.
Állami támogatások és szabályozás
A kínai állam több eszközzel ösztönzi az autóipar zöldítését: közvetlen támogatásokkal, kedvezményes hitelekkel, infrastruktúra-fejlesztéssel és szabályozási ösztönzőkkel. Jelentős szerepe van a kreditrendszernek, amely előírja, hogy a gyártóknak évről évre nagyobb arányban kell alacsony vagy zéró kibocsátású modelleket értékesíteniük, miközben csökkentik a belső égésű autók arányát.
Nemzetközi hatások és iparági verseny
A kínai zöld autóipari stratégia nemcsak belföldön, hanem a globális piacon is érezteti hatását, mivel az ország a villanyautók és az akkumulátorok egyik legnagyobb gyártója és exportőre. Ez éles árversenyt és politikai feszültségeket is generál, különösen az Európai Unióban, ahol a helyi gyártók védővámokkal és szigorodó kibocsátási szabályokkal igyekeznek reagálni a kínai tömegtermelésre.