A Lexus az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál kedden levédette az UX300e típusjelzést. Vajon tisztán elektromos verziót vagy hálózatról tölthető hibridet takar a kódnév, és mikor érkezik az újdonság?
A hibrid hajtásláncok alkalmazása és fejlesztése terén tökéletes az összhang a világ legnagyobb autómárkája, a Toyota és prémium társmárkája, a Lexus között. Mindkét brand vásárlói az átlagnál jóval nagyobb arányban választanak hibrid hajtásláncokat, a márkák elvitathatatlan érdemekkel bírnak a benzin-elektromos hajtástechnológia elterjesztésében és népszerűsítésében. Más álláspontot képviselnek ugyanakkor a tisztán elektromos hajtásláncok bevezetése és népszerűsítése kérdésében. Miközben a Toyota-csoport deklarált célja, hogy 2030-ra világszerte egymillió tisztán elektromos autót értékesítsen, és ennek érdekében a következő évtized első éveiben mintegy tízféle elektromos hajtású modellt hoznak forgalomba, a Los Angeles-i Autószalonon a cég képviselői újságíróknak elárulták, hogy egyelőre a Toyota márkánál sem a kereskedők, sem a vásárlók részéről nem mutatkozik igény a technológia azonnali, elhamarkodott bevezetésére.
Így logikusan a Lexusra hárulhat a feladat, hogy elindítsa a cégcsoportot a teljesen emissziómentes mobilitás ösvényén. Ez összecseng a japán Csunicsi Simbun újság azon korábbi feltételezésével, hogy a Lexus már 2020-ban piacra léphet első villanyautójával, amelyet az UX crossoverből alakítanának ki. A naponta 2,5 millió példányban eladott lap értesülései, most úgy tűnik, megerősítést nyertek: a Toyota az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál (European Union Intellectual Property Office, EuIPO) levédette az UX300e típusjelzést. A kombináció túlságosan konkrét ahhoz, hogy bejegyzését csupán elővigyázatosságnak tekinthessük, nem vág egybe ugyanakkor a Lexus eddigi nómenklatúrájával, amelyben a turbómotoros modelleket „t” betűvel, a hibrideket „h”-val, a szívó benzinmotoros verziókat pedig semmivel nem jelölik.
Így sem azonnal egyértelmű persze, hogy mit jelenthet az „e”. Számos európai gyártónál a hálózatról tölthető hibrid típusokat különbözteti meg egy-egy modellcsaládon belül, míg az akkumulátoros elektromos gépkocsikra több helyen is az „i” elő- vagy utótag utal. A Toyota-csoport jelenleg egyetlen plug-in hibrid modellt forgalmaz Európában, ám a Toyota Prius PHEV 136 lóerős hajtáslánca aligha felelne meg a Lexus UX jelenleg rendelkezésre álló erőforrásaihoz (171 lóerős benzinmotor, 178 lóerős hibrid) szokott ügyfeleknek. Mindenképpen vadonatúj, még erősebb hajtásláncot kell tehát fejlesztenie a márkának. A 300e típusjelzés 200 lóerő körüli teljesítményt sejtet, ami a prémium plug-in járművek körében eléggé józan értéknek számít ahhoz, hogy akár egy szerényebb kapacitású akkumulátor-csomaggal is megvalósítható legyen, így nem okozhatnak gondot az UX kompakt méretei.
Ugyanakkor elektromos hajtáslánccal is kiváló pozícióból indulna az UX, mert ebben a méretosztályban nem létezik emissziómentes crossover a piacon. A hamarosan színre lépő DS3 Crossback E-Tense kisebb, a Jaguar I-Pace és az Audi e-tron egy, a bevezetés küszöbén álló Mercedes-Benz EQC két számmal nagyobb nála. A Lexus így jóformán egyedül harcolhatna az ügyfelek kegyeiért, ráadásul egy erre különösen alkalmas szegmensben: amíg ugyanis ki nem épül egy kellően sűrű, pán-európai elektromos töltőhálózat, nagyobb használati értéket képvisel az elektromos hajtáslánc egy kompakt szabadidőjárműben, mint egy alapvetően hosszú távú utazásokra optimalizált közép- vagy felsőkategóriás SUV-ban.
A sejtések szerint akár már a 2019-es Genfi Autószalonon, de legkésőbb a jövő őszi Frankfurti Autószalonon bemutatkozhat az UX300e, és akkor kiderül, a jövőbe vezető utak közül melyiket választotta a Lexus.
