Főoldal Blog Oldal: 195

A Toyota továbbra is népszerű a magyarországi újautópiacon

A piaci pozícióját az elmúlt években folyamatosan javító Toyota a 2019-es évet már a harmadik helyen zárta a kivonásokkal tisztított magyarországi újautó piacon, 2020 januárjában ugyanakkor még előrébb lépett, megszerezve az első helyet hazánkban.

Ebben kétségkívül fontos szerepet játszik, hogy a piac legszélesebb környezetbarát, öntöltő hibrid elektromos modellportfóliója révén a Toyotának, szemben versenytársai nagy részével nem kell számolnia a szigorodó európai környezetvédelmi szabályozások miatt bekövetkező drasztikus áremelésekkel, vagy a kínálatból eltűnő modellekkel. Éppen ellenkezőleg, az év hátralévő részében új modellek egész sora érkezik majd a márkától.

Elképesztő lendülettel kezdte a Toyota a 2020-as évet, egyben az új évtizedet Magyarországon: a világ legfejlettebb környezetbárát öntöltő hibrid elektromos modelljeiről ismert autógyártó   a kivonásokkal tisztított magyarországi újautó piacon 1408 autó értékesítésével, 13,5%-os piaci részesedést elérve messze a legnépszerűbb autómárkaként végzett az első helyen januárban hazánkban. Ezzel a Toyota elképesztő mértékben, 7 százalékponttal növelte és ezzel gyakorlatilag megduplázta piaci részesedését a tavalyi év azonos időszakához képest, eladásai pedig abszolút értékben 136,2%-al nőttek. A Toyota így a személyautó piacon, 14,9%-os részesedéssel volt a messze legnépszerűbb márka, de előre tört a flottapiacon is: a 12,3%-os részesedés a harmadik legkedveltebb márkává tette a Toyotát a vállalati flottafelhasználók körében.

A Toyota Corolla Magyarország legnépszerűbb új autója

A három karosszériaváltozatban (az ötajtós Hatchback, a négyajtós Sedan és a kombi Touring Sports) és két eltérő teljesítményű környezetbarát öntöltő hibrid elektromos hajtással elérhető, a 2020-as Év Autója díj döntősei között is szereplő Toyota Corolla januárban, 456 darabos értékesítéssel nem csupán szegmensének legnagyobb darabszámban értékesített modellje, de egyben Magyarország legnépszerűbb autója is volt. 

A Toyota C-HR és a Toyota RAV4 egyaránt szegmensük legkedveltebb modellje

A kivonásokkal tisztított magyarországi újautópiacon sem a tavaly év elején vadonatúj generációval debütáló RAV4, sem a tavaly év végén megújult, és immár a Corollához hasonlóan két eltérő teljesítményű öntöltő hibrid elektromos hajtással elérhető C-HR nem talált legyőzőre, a RAV4 154 darabbal, míg a C-HR 124 darabbal lett kategóriájának legnépszerűbb modellje. Ezzel egyébiránt a RAV4 hazánk legnépszerűbb SUV-jának, a C-HR pedig a harmadik legkedveltebb SUV-nak bizonyult Magyarországon januárban.

Élen az Aygo és a Yaris is: kisautókban is verhetetlen a Toyota

A kivonásoktól tisztított hazai piacon a Toyota két népszerű kisautója, az Aygo és a Yaris is kategóriájának legnépszerűbb modellje lett januárban: az Aygo 74 darabbal, míg a Yaris 384 darabbal végzett az első helyen.

A Hilux őrzi második helyét, előrelépett a Camry és a Proace Verso

A Hilux 104 darabos eladásával stabilan tartja a második helyéta pickup szegmensben, a Camry viszont 49 darabbal előre ugrott a felső-középkategória negyedik helyére, míg a Proace Verso 38 darabbal szegmensének második helyén zárt.

Nem panaszkodhat a Lexus sem, három modellje is dobogós helyen zárta a januárt szegmensében

Nagyon jól szerepelt a magyarországi prémium piacon továbbra is ötödik helyen álló Lexus is: az ES luxuslimuzin valamint a népszerű UX és NX crossoverek egyaránt szegmensük harmadik helyén zárták a januári hónapot.

Mi várható az év hátralévő részében?

Természetesen egyetlen hónap eladásaiból még nem lehet egész évre vonatkozó trendeket leolvasni, az viszont kétségkívül elmondható, hogy a Toyota erősebb helyzetben van Európában mint valaha. Az Európában értékesített autóinak 75%-át a kontinensen is gyártó, prémium márkájával, a Lexusszal együtt pedig piac legszélesebb, 20 modellből álló öntöltő hibrid elektromos modellportfólióját jegyző Toyota ugyanis, szemben legtöbb versenytársával sem drasztikus áremelésekre, sem modellek megszüntetésére nem kényszerül Európában a szigorodó emissziós normák miatt. Sőt, az új normákat az európai eladásaiban kimagasló, 60% fölötti hibrid arány miatt könnyűszerrel teljesítő Toyota új modellek sorát mutatja be idén is. Ezek között vannak olyan rétegmodellek is, mint az új GR Yaris utcai sportautó és a GR Supra kétliteres változata, de olyan komoly volumenpotenciállal rendelkező autók is, mint a tavasszal érkező Proace City és Proace City Verso, illetve az ősszel érkező vadonatúj Yaris. Míg az akár hétüléses változatban is elérhető Proace City Verso idehaza a nagycsaládos autóvásárlási program miatt számíthat nagy sikerre, addig a Yaris európai szinten is a vállalat legfontosabb modellje, amely Magyarországon hagyományosan vezeti szegmense értékesítéseit, folyamatosan növekvő hibrid aránnyal. Ősszel érkezik ráadásul a Toyota RAV4 plug-in hibrid elektromos változata is, amely további lendületet adhat a szegmensének értékesítéseit már most is vezető modellnek. 

Izgalmas lesz látni hogy a versenytársak mennyire lesznek képesek felvenni a versenyt a Toyotával, egy azonban bizonyos: a piac legfejlettebb és legkiforrottabb, negyedik generációs öntöltő hibrid elektromos hajtását a Toyota és prémium márkája, a Lexus kínálja, ez pedig komoly fegyvertény lehet a szigorodó emissziós normák miatt a környezetbarát hajtásokra rohamléptekkel átálló európai és magyarországi autópiacon.

[TESZT] BMW 320d Touring G21 xDrive – hagyományőrzés felsőfokon

Tesztünkben egy olyan kombit mutatunk be, amely egyfelől lehet remek családi alternatíva, de lehet elegáns üzleti célokra szánt megoldás is. Ráadásul az összes negatív sztereotípia elfeledhető, ha ilyet birtokol az ember. BMW 320d Touring nagyító alatt.

Kezdhetnénk sokadjára ilyen meg olyan evolúcióval, de arra, hogy tájékozódjon a kedves olvasó e téren, ott a Google, lehet mazsolázni – van háttéranyag bőven. Teljesen felesleges; ugyanis mindenki, aki kicsit is képben van a BMW 3 törzsfejlődésével, vagy aki csak egy kicsit is elhívatott a márka/modellsorozat tekintetében, úgyis továbbpasszolná a kérdést, nem igaz?

Mindenesetre a BMW 320d Touring remek jelenkori lemodellezése a BMW rendelkezésre álló technológiáinak, formatervének, és a huszonegyedik századi elvárásoknak. Nincs ez másképp jelen tesztautónk esetében sem. Azonban olyanok, akik mondjuk a mai napig birtokolnak egy E36 M3-at például, nem fognak nagyon párhuzamot találni az akkori nyers sportosság, erődemonstráció és tálalás terén, ami nem is baj – bár a 20d nem az a liga egyáltalán. Egyszerűen változnak a trendek és normák, manapság jellemzően minden másról szól már, mint 20-25 évvel ezelőtt.HIRDETÉS

No de vissza a realitásokhoz: a BMW 320d Touring – ugyanúgy, ahogy többi társa is – szinte teljesen új formatervet kapott, vadonatúj megközelítésekkel. Az orr-rész a mai meghatározó BMW-dizájn szerint készült, a dizájn sportosságot sugall, hangsúlyos veseidomokkal, morcosra húzott fényszóróburákkal, tekintélyes nagysággal bíró légbeömlőkkel. 

Pontosan úgy, ahogyan azt egy BMW fan elvárja, de azért a tervezés során arra is kínosan ügyeltek, hogy újabb célcsoportok igényeit is remekbeszabottan tudja kielégíteni az új hármas.

Hordoz minden szükséges tradicionális részletet

A BMW 320d Touring jellegzetessége a klasszikus limuzinforma, és ennek így is kell maradnia. Relatíve hosszú motorházfedél, az utaskabin rajzolata remekül olvad össze a csomagtér-résszel, úgy, hogy közben semmi ötajtós áthallás, vagy túlzott gömbölyítés. Persze ne gondoljuk, hogy téglaszerű a kaszni arculata, sőt, ellenkezőleg: kitűnő formavilág, törésvonalak, és rendkívül sok dinamizmust sugalló részelem található. Könnyed vizuális látvánnyal, igazán sportos tálalással elegyítve.

Hátulról nézve is összetébeszthetelen kombi a BMW 320d Touring. Elsősorban a lámpatestek kialakítása, azok rajzolata meghatározó, valamilyen szinten tradicionális; a kocsiszekrény formája talán itt lényegül át leginkább – vagy ha “féloldalas” nézetből vizslatjuk a végeredményt.  Ha pedig összetévesztenénk netán egyéb márkatársakkal, akkor ott a visszafogott 320d felirat: ez adja a szemlélődő tudtára, hogy mivek is van dolgunk voltaképp.

Bár a tetővonal kifejezetten alacsonyra lett kanyarítva a BMW 320d Touring-nak, mégsem macerás a ki- és beszállás. Annak ellenére viszont, hogy a vezető- illetve első utasoldali ülések erőteljesen kagylós jellegűek (bár a “fapadosabb”, vagy inkább hétköznapibb tálalást kapott modellekre ez nem igaz), mégis komfortos az utazás, akár hosszabb távolságokon is – főként, ha hátul foglalunk helyet. Igaz, két felnőtt az ideális ide, tehát összességében 4 felnőtt, vagy 2 felnőtt-2 gyerek kombó a kompromisszummentesség netovábbja.

Kombi, megfelelő férő- és rakodóhelyekkel

Az első ülések ülő- és hátlapjai jól optimalizáltak, kellően testreszabhatók. Prémiummárkához méltóan a BMW 320d Touring anyaghasználata kitűnő, remek kvalitás jellemzi a bőrözést, a műanyagok nem kopogósak, a gumis hatású cockpit elemek tapintása is bársonyos, kellemes.

Dizájn tekintetében megmaradt a klasszikus és tradicionális BMW-jelleg, tehát a vezető irányába döntött középkonzol, felső részen az infotainmenttel, alatta a légbeömlőkkel szinte ugyanaz, mint eddig megszokhattuk.

Újratervezett váltókar került a BMW 320d Touring-ba, ami lényegében a formát érinti: kissé vaskosabb és egronomikusabb, ezáltal könnyebben kezelhető részegységet kapunk. Igaz, a kecsesség-faktorból vesztett ezáltal a középkonzol folytatása, de kinek mi, így talán sportosabb lett az egész aspektus.

A nagybetűs etalon: 20d

Kimondottan dízelpártiak vagyunk az Autóaddikt.hu szerkesztőségében. Legalábbis a mai, új autók tekinteténben – így nem meglepő, hogy néminemű elhívatottsággal viseltetünk a BMW jól bevált 20d gázolajosával szemben is. 

Megannyiszor bizonyított már ez a motor, mind dinamika, mind pedig fogyasztás terén. Imádjuk, sokadjára írtuk le – a piac egyik lehető leggazdaságosabb és agilisabb aggregátja ez a gázolajosok terén.

Az új BMW 320d Touring esetében a hengerűrtartalom 1995 köbcentiméter (tehát itt a 20d ténylegesen 2 literes megközelítést takar, mint annak előtte is), sornégyes kialakítással. A maximális teljesítmény 190 lóerő 4000-es percenkénti fordulaton, míg a nyomaték most sem vérszegény: kereken 400 Newtonméter. A húzóerő viszonylag és relatíve korán, 1750 RPM-től rendelkezésre áll, turbólyuknak szinte nyoma sincs, a görbe egyenletesen épül 2500-ig, de 4000-nél sem fogy a szufla érezhetően. 

A BMW 320d Touring 20d erőforrásához remek párosítást jelent a 8 gangos tiptronic automata váltóegység; a sebességfokozatok észrevétlenül érkeznek egymás után szorgosan, a jól megszokott ZF-módon.

Etalon a menetdinamikában, és etalon az optimális fogyasztás terén is: a BMW 320d Touring újfent nem hazudtolta meg önmagát – hetedik generációjába lépve is csúcs, remek, imádnivaló minden túlzás nélkül. Városi környezetben 5.9-6.3 literes, míg országúti körülmények közt 3.9-4.9 literes átlagot rögzítettünk.

Árazás

A tesztben szereplő BMW 320d Touring árcédulája valamivel magasabb, mint 21 millió forintos értéket hordoz, az alapár 13 millió forint környékén kezd.

2019 BMW 320d Touring G21 xDrive specifikációk

Motor

Motortípus: soros négyhengeres turbótöltött benzinmotor

Lökettérfogat: 1995 cm³

Maximális teljesítmény: 190 LE @ 4000 ford./perc

Maximális forgatónyomaték: 400 Nm @ 1750-2500 ford./perc

Erőátvitel: összkerékhajtás, nyolcfokozatú automataváltóval, S/S

Méretek, egyéb műszaki adatok

Hossz: 4633 mm

Szélesség: 1827 mm

Magasság: 1435 mm

Tengelytáv: 2851 mm

Tömeg, üresen: 1530 kg

Megengedett össztömeg: 2085 kg

Csomagtartó mérete: 495 liter, 1500 literig bővíthető

Üzemanyagtartály mérete: 57 liter

Menetteljesítmények

Végsebesség: 240 km/h

Gyorsulás 0-ról 100-ra: 6.8 s (gyári), 6.8 s (saját mérés)

Fogyasztási adatok

Saját, mért eredmény (átlagos használattal)

Városi: 5.9 l/100 km

Országúti: 3.9 l/100 km

Vegyes: 5.8 l/00 km

Gyárilag mért eredmények

Városi: 5.8 l/100km

Országúti: 4.5 l/100km

Vegyes: 4.8 l/100km

CO2 kibocsátás: 117 g/km

Bővebb információ a BMW magyarországi képviseletének honlapján, IDE kattintva.

Még több fotó: AutóAddikt Facebook oldal

Fotó: Canon

Együttműködő partnereink: Acer HungaryCamera Kft.

Utómunka hardver: AcerASUS

Egyedi abroncsot tervezett a Bridgestone a kecskeméti Mercedes gyárnak

A tatabányai Bridgestone gyár elindította az első szállítmány Turanza típusú gumiabroncsait, amelyek a kecskeméti gyárszalagról legördülő Mercedes-Benz személygépjárművekre kerülnek majd.

Az A- és B-osztályú Mercedesekre defekttűrő technológiával ellátott nagyteljesítményű abroncsokat gyártottak Tatabányán, direkt a Mercedesekre tervezve. A tatabányai gyár kapacitásait egyre nagyobb arányban foglalja le a gyári beszállítói piac. A vállalat mindinkább szeretné a régió autógyártóinak igényeit is kielégíteni. 

A mostani szállítmányt megelőző audit során a Bridgestone-nak gyári beszállítóként nagyon szigorú elvárásoknak kellett megfelelnie. A 18 colos felnikre gyártott defekttűrő technológiával rendelkezdő Turanza LS100 abroncsokat kimondottan a Mercedes számára fejlesztették az abroncsgyár római kutatás-fejlesztés központjában. A tervezést követően a hazai gyár elkészítette a kísérleti abroncsok első szériáját, amelyeket helyben és ezzel párhuzamosan a római tesztpályán is vizsgáltak. A tesztek végeztével az új abroncs minden követelménynek sikeresen megfelelt, így a Bridgestone elsőként szerezte meg a minősítést a versenytársak közül, és rekordidő alatt tudta bevezetni az abroncsot. 

„Rendkívül büszkék vagyunk, hogy magyarországi autógyárként a Mercedes is minket választott” – mondta Topolcsik Melinda, a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. ügyvezető igazgatója. „Az a célunk 2020-ra, hogy a kapacitásunk 30 százalékát a gyári beszállítói piac fedje le. Továbbá az is érdekünk, hogy lehetőleg itt helyben, a régión belül tudjuk kiszolgálni az autógyárak szükségleteit.”

Idén szeptemberben a vállalat a magyar kormány által 826 millió forinttal támogatott, 9,2 milliárd forint összértékű beruházás keretén belül jelentős gyártástechnológiai fejlesztést hajtott végre, és egy új, 10 000 négyzetméter alapterületű raktáregységet adott át. Az új épület összesen 180 000 darab gumiabroncs tárolására alkalmas, amellyel 600 000 darab abroncsra nőtt a teljes raktárkapacitás, ezzel lehetővé téve a nemzetközi és a Magyarországon működő autógyárak, illetve az abroncspiac rugalmasabb kiszolgálását.

Toyota: a műanyag hulladék lehet a fenntartható mobilitás kulcsa

Miközben a Toyota gőzerővel fejleszti a jövő energiatároló rendszereként számon tartott hidrogén üzemanyagcellát (és a technológiát immár Föld körüli tengeri expedícióra is küldi), a tudomány és az ipar más szereplői sem nyugszanak a babérjaikon.

Legalább két legyet üthetünk egy csapásra, ha sikerül ipari körülmények között is hasznosítani azt az eljárást, amelyet szingapúri tudósok dolgoztak ki a közelmúltban. A nanyangi műszaki egyetem kutatói egyrészt energiahatékony módszert találtak a műanyag hulladékok lebontására, másrészt a folyamat melléktermékeként a jövő üzemanyagának tartott hidrogénhez jutottak.

Az ázsiai tudományos szakemberek az acél- és alumíniumötvözetek komponenseként ismert vanádium felhasználásával készítettek fotokatalitikus (azaz a fény hatására végbemenő kémiai kölcsönhatásokat elősegítő) anyagot. Ezt az anyagot hétköznapi műanyaghulladékot tartalmazó oldathoz adagolták, majd mesterséges napfénnyel megvilágították. Az így beinduló folyamat hat nap alatt lebontotta a műanyagokon belüli szénatomok közötti kötéseket – ehhez normál esetben igen magas hőmérsékletre volna szükség, az új katalizátor és a mesterséges napfény azonban töredékére csökkenti a folyamat energiaigényét. A kutatóknak most először sikerült nehézfém-katalizátor nélkül, látható hullámhosszú fény segítségével teljes mértékben lebontaniuk a biológiailag egyébként nem lebomló polietilént.

A forradalmi eljárás segíthet megszabadítani a földet a műanyag hulladéktól, ám ezzel még nincs vége az előnyöknek. A plasztik massza ugyanis a folyamat során hangyasavvá (metánsav) alakul át. Ez az anyag a hidrogén és a széndioxid legegyszerűbb ismert vegyülete (CH2O2), egyben az üzemanyagcella működtetéséhez szükséges hidrogén praktikus és biztonságos hordozója.

Amióta a Toyota megépítette a világ első, szériában gyártott és szabadon forgalmazott hidrogén üzemanyagcellás szedánját, a Mirait, tudjuk, hogy a technológia (amely az üzemanyagcellában végbemenő vegyi reakció eredményeként elektromos áramot állít elő hidrogén és a légköri oxigén felhasználásával) nagyon is működőképes.

Elterjedésének egyik fő akadálya, hogy a hidrogén nem kompatibilis a jelenleg rendelkezésre álló üzemanyag-ellátó infrastruktúrával. A hangyasav ezzel szemben jelentős nehézségek nélkül tárolható a meglévő tartályokban, illetve szállítható a csővezetékeken.Egy liter hangyasav 590 liter (azaz 4,8 dkg) hidrogént tartalmaz. Az eredeti Mirai egy kilogramm hidrogénnel mintegy 100 kilométert volt képes megtenni, azaz egy fejlett üzemanyagcellás autó 100 kilométerenként nem egészen 21 liter hangyasavat „fogyasztana”.

Ez nem elmélet: svájci kutatók már 2018-ban bemutatták azt a ruténium alapú katalizátorral felszerelt hidrogén-reformáló berendezést, amely a hangyasavat visszabontja alkotóelemeire: CO2-re és H2-re. Az utóbbiból az üzemanyagcellában elektromos áram állítható elő (a folyamat mellékterméke a víz), míg a szén-dioxid felfogható és a rendszerbe visszavezethető, ahol részt vehet a további hangyasav-előállításban. Amennyiben pedig a hangyasav fenntartható forrásból származott, a folyamat szénsemlegessé tehető.

Egyelőre persze mindkét eljárás kutatási fázisban van, ám ha a hatásfokokat sikerül érdemben javítani, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hidrogén, mint tiszta energiahordozó már akár középtávon fontos szerepet játszhasson a zéró károsanyag-kibocsátású társadalom megteremtésében. Ugyanerre törekszik a Toyota is, amely hamarosan bevezeti az üzemanyagcellás Mirai második, megnövelt (500 helyett 650 km) hatótávolságú, jobb helykihasználású kivitelét. Az autógyártó emellett a mobilitás számos más területén is a hidrogén elterjesztését szorgalmazza, a rövid távú szállítmányozástól a közösségi közlekedésen át a hajózásig.

A vállalat 2017-ben indította útjára azt a Project Portal névre hallgató programot, amelyben a Kenworth márkával közösen fejlesztettek, építettek és tökéletesítettek egy kifejezetten teherkikötői használatra, konténerek rövid távú szállítására szolgáló, hidrogén üzemanyagcellás nyerges vontatót. A projekt nemcsak a technológia moduláris és univerzális jellegét hangsúlyozza (a nyerges vontatóba megkettőzve szerelték be a Mirai szedán üzemanyagcelláját és akkumulátorcsomagját), de kézzel fogható eredményeket is elért a Los Angeles-i teherkikötő légminőségének javításában.

A H2-üzemű nyergesvontató immár a kisszériás gyártás és a mindennapi használat küszöbén áll, ugyanúgy, ahogy azok a SORA városi buszok, amelyek Tokióban szolgálnak ki menetrendszerinti vonalakat. A vészhelyzetben hatalmas, mozgó áramfejlesztőként is hasznosítható buszok a nyári olimpiai játékokon is főszerephez jutnak majd.

A Toyota eddigi talán leggrandiózusabb hidrogén üzemanyagcellás projektje azonban a szárazföld helyett a tengereken zajlik. Egy három évvel ezelőtt útjára indult, – és egy friss megállapodásnak köszönhetően – további három éven át tartó együttműködés keretében az autógyártó szereli fel hidrogén üzemanyagcellás rendszerrel az energia semleges földkerülő hajózásra készülő Energy Observer elektromos hajót. A főbb darabjaiban a Mirai szedánból átemelt rendszert a tengervízből kinyert hidrogén táplálja.

Bemutatkozott a BMW M2 CS Racing

A bajor prémiumgyártó privát színekben induló ügyfeleinek épített versenyautó gyártást megelőző tesztelési és finomhangolási munkálatai a végükhöz közelítenek, elérkezett hát az idő, hogy a BMW Motorsport új belépő szintű reménységét a nagyközönség és a potenciális ügyfelek testközelből is megismerjék: a BMW M2 CS Racing január utolsó hétvégéjén mutatkozott be Észak-Amerikában.

A BMW M235i Racing és a BMW M240i Racing nyomdokaiba érkező BMW M2 CS Racing első ízben az IMSA WeatherTech SportsCar Championship 2020-as szezonnyitó megmérettetésén, a január utolsó hétvégéjén megrendezett Daytona-i 24-órás futamon mutatkozott be a nagyközönség és a privát színekben induló ügyfelek előtt. Miközben az idei első 24-órás megmérettetés győztese, a BMW M8 GTE, a BMW M6 GT3 és a BMW M4 GT4 versenyautók egymás után rótták a Daytona International Speedway köreit, a BMW M2 CS Racing egyelőre csak a paddockban álló BMW M Experience kamion mellett pózolt a fényképezőgépek előtt.

„A ’70-es évek óta a BMW versenyautói sorra gyűjtik be a nemesebbnél nemesebb győzelmeket Észak-Amerikában, és immár lassan fél évszázada tartják izgalomban a vezetés szerelmeseit. Ugyanez igaz a GT versenyautóinkra és a BMW M2 CS Racing elődmodelljeire is, amelyekkel privát színekben versenyző ügyfeleink számtalan győzelmet zsebeltek be az elmúlt években. 2021-ben megnyitjuk a sikertörténet új fejezetét” – fogalmazott Jens Marquardt, a BMW Motorsport igazgatója Daytonában.

Idéntől a BMW versenyautóinak értékesítését és népszerűsítését a BMW M GmbH végzi, a nagyteljesítményű sportautókat építő divízió értékesítési- és marketingigazgatója, Thomas Felbermair pedig így nyilatkozott: „Észak-Amerika a BMW M modellek legjelentősebb piaca, így kifejezetten fontos volt számunkra, hogy új belépő szintű versenyautónkat, a BMW M2 CS Racing modellt az Egyesült Államokban mutassuk be először. Rengeteg hűséges rajongónk van a tengerentúlon, akik érzelmileg is kötődnek a márkához. Mint ilyen, óriási potenciált látunk az itt versenybe szálló ügyfeleinkben. Kitörő lelkesedéssel várjuk, hogy az elkövetkező hetekben látványos események keretében mutassuk be rajongóinknak, ügyfeleinknek és márkakereskedőinknek a BMW M2 CS Racing versenyautót. Biztos vagyok benne, hogy imádni fogják.”

A Daytona-i világpremier után a BMW M2 CS Racing egy miami konferencián is bemutatkozott a bajor prémiumgyártó észak-amerikai márkakereskedői előtt, március elején pedig a modell már a TC America versenysorozat Austin-i szezonnyitó futamán gurul versenypályára 2021-es riválisai ellen.

A BMW M2 CS Racing, mint egy sikertörténet új fejezete

A BMW M2 CS Racing versenyautó elődmodelljei fantasztikus sikereket értek el Észak-Amerikában: a 2016 óta eltelt négy évben a BMW privát színekben versenyző ügyfelei három csapattrófeát és két egyéni bajnoki címet zsebeltek be a tengerentúlon a BMW M235i Racing és a BMW M240i Racing versenyautókkal. A BMW M2 CS Racing célja, hogy méltóképpen folytassa a történetet.

Amelyhez a bajor prémiumgyártó tervezőmérnökei minden képességgel felvértezték: a modell meghajtásáról az S55 kódjelű, BMW M TwinPower Turbo technológiával dolgozó, soros hathengeres benzinmotor gondoskodik, amelynek 3.0 liter hengerűrtartalmából a teljesítményszint beállításával, a versenyosztály szabályai szerint 205 kW/280 lóerő és 268 kW/365 lóerő közötti maximális teljesítményt nyerhetnek ki a pilóták. A motor csúcs forgatónyomatéka 550 Nm, amelyet egy hétfokozatú, motorsport-szoftverrel optimalizált duplakuplungos automataváltó továbbít a kerekek felé. A BMW M2 CS Racing másik kimagasló innovációja a motor vezérlőelektronikája, amely a BMW M4 GT4 versenyautóhoz hasonlóan, több lépcsőben képes beállítani az erőforrás maximális teljesítményét.

Sőt mi több, a BMW Motorsport tervezőmérnökei már dolgoznak a BMW M2 CS Racing versenyautó teljesítményfokozó csomagján is: a 450 lóerősre növelt clubsport-kivitel valósággal letaglózza majd az észak-amerikai rajongókat.

Top Gear: az évtized nagy innovációja a Peugeot i-Cockpit

A Peugeot forradalmi újítását, az ergonómia terén új korszakot nyitó i-Cockpit kezelőfelületet az elmúlt tíz év egyik legfontosabb autós momentumának választotta meg a brit Top Gear.

A világ egyik ikonikus autós kiadványa, a brit Top Gear összeállította az elmúlt évtized meghatározó autóipari innovációinak és eseményeinek a listáját. A „Hűha!” listában szerepelnek korszakalkotó és korszakokat lezáró momentumok, szánalmas és lelkesítő ötletek, tévedések és zseniális eszmélések egyaránt. A listán mindössze kettő, szigorúan vett technológiai fejlesztés kapott helyet, és ezek közül csak egyet értékelt pozitívan a magazin – és a piac – a Peugeot 2012-ben bevezetett i-Cockpit koncepcióját.

Az elképzelés egyszerű és logikus volt, ugyanakkor teljes mértékben szakított az autóiparban évtizedek során kialakult beidegződésekkel. A tradicionális iskolák egy egyenesre helyezik a kormánykereket és a műszerparkot, mint az autó kezelőfelületének két legfontosabb elemét; az adatokat a kormány karimája alatt átpillantva olvashatta le a vezető. Arra, hogy ez az elképzelés alapvetően téves, már korábban is rájöttek a tervezők: ez hívta életre a head-up kijelzőket, amelyek a vezető látómezejében jelenítették meg az információkat – legalábbis azt a keveset, ami elfért egy néhány négyzetcentiméteres felületen.

A Peugeot i-Cockpit ezt a két megoldást gyúrta össze egyetlen újszerű, optimális rendszerré. Az i-Cockpit koncepcióban a tradicionális, információkban gazdag műszeregység a szokásosnál hátrébb és feljebb helyezkedik el. Ez a vezető látóterébe emeli a műszereket. Egy szokványos kormánykerékkel ez nehézségekbe ütközne, hiszen a karimája pont beletakarna az információkba, ezért a Peugeot kisebb átmérőjű volánnal egészítette ki a rendszert. Ez számos egyéb előnnyel is járt: a kompakt kormánykerékkel közvetlenebbül irányítható az autó, több hely marad alatta a térdnek, illetve a középkonzoli kezelőfelület is kényelmesebben elérhető.

Egy ilyen léptékű módosítás mindig kockázatos, a Peugeot i-Cockpit azonban telitalálatnak bizonyult. Az első 208-ast követően egymás után vezette be új generációs típusain a rendszert a Peugeot; mostanra több mint hatmillió autóban található meg ez az egyedülálló ergonómiai koncepció. Az első szériával szerzett tapasztalatokat figyelembe véve 2017-ben megújította rendszerét a Peugeot. 

A kormánykereket mélyebbre helyezték, felső ívét laposabbra formálták, valamint bevezettek egy nagyméretű, konfigurálható, digitális műszeregységet – ez a két részlet nagyban segítette a leolvashatóságot. A középkonzolon extra méretű érintőképernyő kapott helyet, méghozzá a vezető felé fordítva; alá a korábbi érintésérzékeny gombok helyébe exkluzív kialakítású, de hagyományos kapcsolók kerültek. Ezekkel a módosításokkal még ergonomikusabb lett a vezetői környezet, amellyel a Peugeot két legújabb típusában: a második szériás 208-as modellben és a szintén második generációs 2008-as SUV-ban is találkozhatunk.

Az új 208 és 2008 ráadásul egy újabb trükkel fejeli meg ezt az innovatív koncepciót. A magasra emelt műszeregységen belül két síkban történik meg az információk megjelenítése, melyet egy különleges vetítőegység tesz lehetővé. A legfontosabb információk, így „kiugranak” a műszeregység síkjából. Ez lehetővé teszi az információik hierarchizálását is, a fontosabb információk vizuálisan előrébb ugranak. Ennek köszönhetően a biztonsági figyelmeztetések észlelési ideje jelentősen csökken, az így nyert tizedmásodpercek pedig akár életet is menthetnek. Ez az új 3D i-Cockpit koncepció is jól mutatja, hogy az újszerű vezetőhely folyamatos fejlődésben van és még sok lehetőséget tartogat a tervezők számára.

Az i-Cockpit mindkét generációja számos nemzetközi elismerésben részesült; a rendszert nem csak formatervezési, de biztonsági szempontból is kiemelkedő újításnak ítélte meg a szakma. Ezt erősíti meg a Top Gear dicsőségfalán elnyert hely is: olyan innováció, amely alapjaiban értelmezi újra az ember és az autó közötti elsődleges érintkezési felületet, és ezzel újrateremti az élvezetes és biztonságos vezetés körülményeit.

Őrült Prius tuning az ambivalencia jegyében

A Toyota gyári átalakító részlege és a márka legnagyobb független tuningműhelye összefogott, és egy arcátlanul különleges, extravagáns koncepciót építettek. 

Két évtizedes autóipari mérföldkőnek számít a Prius, de a modellben még mindig vannak tartalékok – legalábbis ezt sugallja a Toyota különleges tuning-kooperációs projektje, az Ambivalent RD.

A menetdinamikai adottságok fejlesztésére szakosodott Toyota Racing Development (TRD) és a Toyota modellek optikai módosításának szakértője, a Modellista előzmények nélküli együttműködésbe fogott, amelynek végeredményét a 2020. évi Tokiói Autószalonon mutatták meg a világnak.

A közös beavatkozás alanyául az autógyártó egyik legfejlettebb technológiájú típusát, a Prius plug-in hibrid hajtáslánccal felszerelt változatát választották. A TRD legjobb aerodinamikai szakértelmét bevetve küszöbtoldatokkal, módosított (és függőlegesen állítható pozíciójú) első köténnyel és funkcionális hátsó diffúzorral szerelte fel az autót – így a hajtáslánc teljesítményének növelése nélkül is sokkal jobb menetdinamikai adottságokra tesz szert a modell. A szemmel jól látható futóműültetés, valamint a nagyobb kerekek (és az öblükben potenciálisan elférő, feljavított fékrendszer) szintén a vezethetőség javítását szolgálják.

Miután a funkcionális módosítások megtörténtek, a projektet átadták a Modellistának. Itt a szokásosnál is merészebben bántak az öntöltő elektromos modellel. A hátsó szélvédőt a tetőlemezből kiinduló, az autó középvonalában futó piros fénylemez osztja ketté: a halak hátúszójára emlékeztető idom eséllyel pályázhatna a világ legjobban látható harmadik féklámpája címre.

A Modellista azonban nem engedte, hogy ez a diffúzorig lehúzódó, hangsúlyos elem felborítsa a dizájn egyensúlyát. Az állítható magasságú első légterelőbe rejtett fények mellett a hűtőlevegőt bevezető kürtőket is bevilágították: az ezeket lezáró, áttetsző műanyag lemezre a legváltozatosabb fénymintázatok vetíthetők. A hab a tortán a keréktárcsákba integrált, csillag alakú LED-komponens.
Nem csoda, hogy a munkának az Ambivalent RD nevet adták, ami nagyjából úgy fordítható: ellentmondásos kutatás és fejlesztés. 

A Peugeot márka legerősebb hibrid családi sportautója hamarosan gyártásba kerül

A Peugeot a tavalyi Genfi Autószalonon mutatta be lehengerlő hibrid sportlimuzin-koncepcióját. A márka most hivatalosan is megerősítette, hogy forgalomba kerül az 508 Peugeot Sport Engineered, minden idők legerősebb sorozatgyártású Peugeot modellje.

Idén nyártól előrendelhető, és év végén átvehető a valaha létezett legerősebb széria Peugeot, az 508 Peugeot Sport Engineered (PSE). A márka villamosítási stratégiájának csúcspontjaként megvalósuló plug-in hibrid zászlóshajó érkezését Jean-Philippe Imparato, a Peugeot márka vezérigazgatója erősítette meg az Automotive News Europe szaklapnak.

A Peugeot és társvállalatai 2018 elején fogalmazták meg ambiciózus villamosítási programjukat. Ennek értelmében 2023-ra a francia autógyártó modellkínálatának minden egyes tagja elérhető lesz részben vagy teljesen elektromos hajtáslánccal. A stratégia már most, kezdeti fázisában látványos eredményekkel szolgálhat: küszöbön áll az EMP2 padlólemezre épülő középkategóriás modellek (508 és 3008) hálózatról tölthető (plug-in) hibrid verzióinak, illetve a kisebb, EMP1-es alapokon nyugvó, városi modellek (208 és 2008) tisztán elektromos kiviteleinek a piaci bevezetése. Ezek a modellek a környezetvédelmi teljesítmény és a költségek[1] tekintetében rendkívül ésszerű alternatívát kínálnak a magán- és flottavásárlók számára. 

A Peugeot jövője tehát fenntartható, ám a vezérigazgató szerint ez kevés: az is fontos, hogy ez a jövő ne legyen unalmas. A márka 124 éves történetén végigtekintve pontosan lehet tudni, hogy mire gondol: a Peugeot az autóversenyzés első perceitől kezdve aktívan és igen sikeresen vesz részt a legkülönfélébb motorsport-bajnokságokban, a ralitól a túraautó-versenyzésen át a hosszú távú bajnokságokig. Az itt szerzett tapasztalatokat következetesen ültette át sportos utcai típusaiba, mindenekelőtt a mára legendává vált GTI szériákba.

Habár nevében nem szerepel a kultikus három betű, az 508 Peugeot Sport Engineered (PSE) ugyanennek a nemes vérvonalnak a közvetlen leszármazottja: Imparato szerint ugyanis a villamosított PSE veszi át a GTI helyét a modellkínálat csúcsán. „A motorsportnak, mint műfajnak csak akkor van jövője, ha elektromos (a villamosított utcai autók mellett hiteltelen és értelmetlen volna egy belső égésű motorral hajtott villanyautó), és ha képes akár szponzorok nélkül fenntartani önmagát. Pontosan ezt a célt fogják betölteni a Peugeot Sport életében a Peugeot Sport Engineered termékek.” – magyarázta a GTI modell búcsúját Imparato.

A névváltás azonban aligha hagy hiányérzetet az ügyfelekben. Az 508 PSE lesz ugyanis az első olyan sorozatgyártású Peugeot, amelynek a teljesítménye meghaladja a 300 lóerőt: a cégvezető szerint nagyobb teljesítményű villanymotorjainak köszönhetően az összkerékhajtású 508 PSE 360 lóerős lesz, hatvannal több, mint a Peugeot jelenlegi Hybrid4 összkerékhajtású hibrid hajtáslánca. A tanulmányautóval ellentétben nem csak csapott hátú szedán, hanem kombi karosszériával is elérhető lesz a csúcsmodell, átlagos CO2-kibocsátása pedig 50 g/km alatt marad. 

A tavaly tavasszal bemutatott Peugeot 508 Peugeot Sport Engineered koncepciójárművet a márka motorsport-részlege tervezte és építette. A szériaverzió pontos technikai adatairól egyelőre nem érhetők el információk, azonban a Peugeot igyekszik minél több, szériagyártásra alkalmas elemet és jellemzőt átmenteni a tanulmányautóból. A koncepció közvetlen felmenői a 2013-ban bemutatott, különösen takarékos 208 HYbrid FE, illetve a lehengerlő motorteljesítménnyel (500 LE) és menetdinamikával (0-100 km/óra 4,0 mp alatt) felvértezett, 2015-ös 308 R HYbrid tanulmányautók voltak. 

A 2019-es tanulmány nem csak rendkívül erős hajtásláncával hívta fel magára a figyelmet, hanem fejlett futóművével és aerodinamikai részleteivel is. A futóművet leültették, a nyomtávokat kiszélesítették, a kormányművet direktebb visszajelzésre és pontos reakciókra hangolták. A 20 colos keréktárcsákon Michelin Pilot Sport 4S sportabroncsok feszültek, a lassításról pedig 380 mm-es első féktárcsák és négydugattyús nyergek gondoskodtak. A tervezők józanságára jellemző, hogy lemondtak a méretes hátsó szárnyról, amely megbontotta volna a formaterv harmonikus egységét; a megfelelő leszorítóerőt inkább a hátsó padlólemezen kialakított diffúzor segítségével állították elő.

Annak tükrében, hogy megvalósul az 508 PSE, felmerül persze egy még izgalmasabb kérdés: vajon gyártásba kerülhet-e valaha a szépséges Peugeot E-Legend retro-kupé? „A tanulmányautó ránk irányította a világ figyelmét, ez kétségtelen. Ám ahhoz, hogy sorozatgyártásba kerülhessen, mintegy negyedmilliárd eurós beruházásra van szükség. Jelen pillanatban az elektromos átállás élvez prioritást a cégnél; ha azzal megvoltunk, megvizsgáljuk, kifizetődő lehet-e a tanulmány gyártásba küldése – soha nem fogok ugyanis olyan autót piacra engedni, amin pénzt veszítünk. De ami az elvi lehetőséget illeti, igen, abszolút, megépíthető az autó.” – hangsúlyozta Jean-Philippe Imparato. 


[1] A Peugeot 508 Hybrid egész élettartamára vetített, teljes tulajdonlási költségei (TCO) megegyeznek a 180 lóerős dízelmotorral és automata sebességváltóval felszerelt modellvariáns TCO-jával.

100 éves a Mazda

A Mazda január végén ünnepelte 100 éves évfordulóját hirosimai központjában.

Az ünneplést események sorozata fogja fémjelezni idén, melynek első helyszíne Európában az idei Genfi Autószalon lesz márciusban, melynek keretében a vállalat tisztelettel adózik a múlt jeles történései felé, és kitekintést ad a jövőre vonatkozóan.

Szemben a konvenciókkal

A Mazda csapatát 1920 óta az általánosan bevett szokások megkérdőjelezésének bátorsága, és az új tervezői és mérnöki megoldások keresése jellemzi – gyakran választottuk azt az utat, melyre mások azt mondták, nem megvalósítható. 

1991-ben a Mazda volt az első japán autógyártó, amely megnyerte a Le Mans-i 24 órás versenyt, kereskedelmi forgalomba hozta a bolygódugattyús motort az ikonikus Cosmo Sport 110S modellben, megalkotta a világ legnagyobb darabszámában eladott kétüléses roadstert, az MX-5-öt, melyből több mint egymillió példányt adtunk el 1989-es bevezetése óta, s megalkottuk a Skyactiv-X-et, ami az első sorozatban gyártott gyertya vezérelt kompressziós gyújtású benzinmotor.

A parafa-dugóktól az autókig

100 évvel ezelőtt a Mazda egy dugógyártó vállalat volt Hirosimában, míg 1921-ben a Toyo Cork Kogyo-t az iparos Jujiro Matsuda vette kézbe. Ő alakította át a céget először gép-, majd járműgyártó vállalattá.

Az elsőként gyártott jármű egy háromkerekű tehermotor volt, a Mazda Go, melyet 1931-től forgalmaztak. A modellt hamar megkedvelték a japán piacon, és folyamatosan frissítették, pl. négysebességes váltóval 1938-ban, amely 20%-kal csökkentette fogyasztását. A második világháború után csak pár hónapra állt vissza a járműgyártás, mikor ledobták az atombombát Hirosimára.

A háború után a kereskedelmi járművek gyártása maradt a vállalat fő profilja az 1960-as évekig, mikor megérkezett az első személyautó, a Mazda R360. A modell hamar kelendő lett Japán kei-car szegmensében, s megágyazott a további autómodelleknek.

Elérni az elérhetetlent

1961-ben a vállalat licenszszerződést írt alá a Wankel nevével jelzett bolygódugattyús motor fejlesztésére és gyártására a német NSU-val. A japán mérnökök sok olyan nehézséget hidaltak át, amelyet más autógyár nem lépett meg.

1967-ben a Mazda Cosmo Sport 110S volt az első sorozatgyártásba került modell, amelyet bolygódugattyús motor hajtott – ezzel egy olyan sikersztori kezdődött, melyben a gyár több modellt is – mint pl. az RX-7 – bemutatott. Az évek során ezzel a hajtáslánccal majdnem kétmillió darabot értékesítettünk.

A Mazda technológiai bátorságát is bizonyította a versenypályán azzal, hogy a Mazda 787B volt az egyetlen olyan Le Mans-nyertes autó idáig, mely nem hagyományos dugattyús motorral működött.

A Mazda bolygódugattyús motorja inspirálta a forradalmi Skyactiv technológia létrehozását is új motorokkal, váltókkal, padlólemezzel és karosszériákkal, melyeket a maximális hatékonyság jegyében optimalizáltak, célként a Jinbai Ittai érzést (ló és lovas egysége) fogalmazták meg minden modellünkre vonatkozóan.

Megkülönböztető identitás – az autózás öröme

A vállalat 1984-ben vette fel a Mazda Motor Corporation nevet, és az MX-5 1989-es bevezetésével megmutatta vágyát, hogy élvezetesen vezethető autókat gyártson. A kicsi, könnyű építésű roadster olyan érában lépett piacra, amikor a kétüléses sportautók kategóriája épp kihalni készült. Most, négy generációval később a Mazda MX-5 a világon a legmagasabb számban eladott roadster, mely 2016-ban meghaladta az egymilliós értékesítési számot is. A mai Mazda modellválaszték lényege az autózás öröme – és ez is marad a következő 100 évben annak ellenére, hogy az autóipar jelentős változáson megy keresztül.

A következő 100 év

Napjainkban a Mazda kínálata olyan autókkal van tele, melyek magukon viselik a KODO – a mozgás lelke formanyelvet, mely számos díjat zsebelt be világszerte. A márka továbbra is szembe megy a konvenciókkal, most első elektromos autójának, a Mazda MX-30-nak bevezetésekor is.

Egy futurisztikus modell, amely emléket állít a Mazda múltjának olyan részletekkel, mint a fenntartható gyártásból származó parafa-borítás a lebegő középkonzolon.

„Ahogy a következő 100 évre előre tekintünk, folytatni fogjuk a kihívásoknak történő folyamatos megfelelést egyedülálló modelljeinkkel, technológiáinkkal és tapasztalatainkkal, ez az, amiért vásárlóink szeretnek minket” mondta Akira Marumoto, a Mazda Motor Corporation elnök-vezérigazgatója.

Eddig 15 millió hibridet értékesített a Toyota

A részben vagy teljesen elektromos meghajtások vezető fejlesztőként ismert és környezetbarát autók forradalmát több, mint két évtizede útjára indító Toyota és prémium márkája, a Lexus mára több, mint 15 millió hibrid elektromos autót  adott el világszerte. Ebből Európában 2,7 millió, Magyarországon pedig közel 20.000 darab talált gazdára.

A prémium márkájával, a Lexusszal közösen jelenleg világszerte 40, Európában pedig 20 környezetbarát hibrid elektromos autót forgalmazó, ezzel a piac legszélesebb zöld autó kínálatát jegyző Toyota 2019 végéig több, mint 15 millió hibridet értékesített világszerte. Ebből mintegy 1,7 millió darabot tettek ki a Lexus, és 13,3 milliót a Toyota hibrid eladások.

Csak tavaly 1,9 millió hibrid

2019-ben a Toyota rekordszámú, több, mint 1,9 millió hibrid elektromos autót adott el világszerte, amiből 250.000 darabbal vette ki a részét a Lexus prémium márka. Világszinten a Lexus értékesítések 15%-át és a Toyota eladások 19%-át, a teljes Toyota Csoport eladásainak (a Daihatsu budget autómárkát és a Hino busz és teherautó márkát is figyelembe véve) pedig 18%-ot tesznek ki a hibridek. Európában ugyanakkor a Toyota márka esetén 61%-os, míg a Lexus esetében még ennél is magasabb, 96%-os a hibridek aránya az értékesítésekben. 

Európa az élre tör a zöld autó eladásokban

Ha az eddig összesen eladott Toyota és Lexus hibridek számát vizsgáljuk, akkor Japán viszi a prímet 6,7 millió darabbal, amit Észak-Amerika (4 millió darab) majd pedig Európa (2,7 millió darab) követ. Ha viszont a tavaly évet vizsgáljuk, azt látjuk hogy Japán (640.000 darab) után már rögtön Európa (530.000 darab) jön, megelőzve Észak-Amerikát (330.000 darab). Ez a trend már negyedik éve tart, Európa egyre nagyobb mértékben körözi le Észak-Amerikát, amiben kétségkívül szerepe volt az európai dízelbotránynak is. A folyamat a 2020-tól érvénybe lépő szigorodó európai emissziós korlátoknak köszönhetően várhatóan még tovább gyorsul majd, így könnyen lehet, hogy az idei évben Japánt is sikerül majd leköröznünk e tekintetben. 

Magyarországon is tarolnak a hibridek

Hazánkban 2019 végéig közel 20.000 (több, mint 16.100 Toyota és közel 3.600 Lexus) hibrid elektromos autót adott el a vállalat, amely a tavalyi évben a teljes magyarországi zöld autó értékesítés 57,5% és az öntöltő hibrid elektromos eladások 92,4%-át jegyezte. A magyarországi részben-vagy teljesen elektromos autó eladásokból egyébiránt több, mint 62%-ot tettek ki a hibrid elektromos autók 2019-ben.

Ambiciózus zöld célkitűzések

A Toyota célja, hogy 2025-re világszintű értékesítéseinek minimum 50%-át tegyék ki a részben vagy teljesen elektromos autók, ebből minimum 1 millió zéró emissziós (akkumulátoros elektromos vagy hidrogén üzemanyagcellás elektromos) autóval. Európában ennél is messzebbre megy a vállalat: 2025-re 90%-ban határozta meg az európai Toyota és Lexus eladásokra vonatkozóan a részben vagy teljesen elektromos autók arányát, ebből 70%-ot tehetnek majd ki az öntöltő hibrid elektromos, 10%-ot a plug-in hibrid elektromos és további 10%-ot az akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos autók.

LEGFRISSEBB

A Haas különleges lehetősége: így használták ki az áprilisi szünetet a...

1
A Forma–1 sűrű versenynaptárában ritkán adódik valódi lélegzetvételnyi idő, azonban a 2026-os szezon áprilisi szünete kivételes lehetőséget kínált a csapatok számára. A Haas F1...

TESZTJEINK