A Toyota két évtizeddel ezelőtt indította világhódító útjára a fékezési energiát elektromos energiává alakító, és így a városi forgalomban akár 50-70%-ban tisztán elektromos üzemű, fogyasztás és károsanyag kibocsátás mentes közlekedést lehetővé tevő környezetbarát hibrid technológiát.

A Toyota és prémium márkája, a Lexus az elmúlt húsz évben mintegy 12 millió hibrid autót értékesített (ez többszöröse az összes többi autógyártó összesített zöld autó értékesítéseinek), ami több, mint 90 millió tonna szén-dioxid kibocsátás és 33 milliárd liter üzemanyag megtakarítást tett lehetővé. A hibrid elektromos (HEV) technológia fejlesztésében betöltött vezető szerep mellett a közeljövőben az akkumulátoros elektromos (BEV) autózást forradalmasító szilárdtest akkumulátorok, és az abszolút zöld, melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás elektromos technológia (FCEV) területén is élen járó Toyota ezzel minden más autógyártónál nagyobb mértékben csökkentette a közúti közlekedés környezeti lábnyomát. Kevesen tudják ugyanakkor, hogy a sokak által tisztább közlekedési és áruszállítási módnak tartott nemzetközi és belföldi hajózás szintén hatalmas károsanyagkibocsátó – különösen nagy szennyezés róható a luxus óceánjárók számlájára – ezért az utóbbi időben egyre hangsúlyosabbá vált a hajózás környezetbaráttá tételének igénye, ahol nagy szerepet kaphat a Toyota által jegyzett hibrid elektromos (és hosszútávon a hidrogén üzemanyagcellás elektromos) technológia.

A levegőbe kerülő károsanyagok csupán egy részéért felelős a közúti közlekedés: az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tavaly decemberi jelentése szerint a szén-dioxid esetén 20%, a halmozottan egészségkárosító szálló por (PM10 és PM2,5) esetén 10%, az illékony szerves vegyületek esetén (NMVOC) 7,3%, a szmogért és savasesőkért nagymértékben felelős nitrogén oxidok (NOx) esetén 30%, a kén-dioxid esetén 0,1% róható ennek terhére. Kétségkívül drasztikusak ezek a számok, ám ha megvizsgáljuk vízi közlekedés által okozott károsanyag-kibocsátást, ott sincs okunk hátra dőlni: a szén-dioxid kibocsátás 2,06%-át, a szálló por 12,78%-át, az illékony szerves vegyületek 1,57%-át, a nitrogén oxidok 19,31%-át és a kén-dioxid 16,98%-át tudhatjuk be a vízi közlekedésnek. Jól látható tehát, hogy a szálló por és a kén-dioxid kibocsátása tekintetében a belföldi és nemzetközi hajózást még a közúti közlekedésnél is nagyobb felelősség terheli. Ami igazán megdöbbentő ugyanakkor, az az egy egységre jutó károsanyagkibocsátás a vízi közlekedés esetében: egy nagyobb méretű luxus óceánjáró naponta 150 tonna üzemanyagot éget el, egységnyi idő alatt annyi szén-dioxidot bocsát ki, mint 83.000 autó, szálló por tekintetében annyira szennyezi a levegőt, mint 1 millió autó együttvéve, kén-dioxid kibocsátása pedig 376 millió autóénak felel meg!!! A világ útjain becslések szerint ma valamivel több, mint 1,2 milliárd autó fut (és évente nagyságrendileg 90 millió új autó talál gazdára világszerte) azaz egyetlen óceánjáró luxushajó annyi kén-dioxidot bocsát ki, mint a világ teljes autóállományának egynegyede… Márpedig ilyen hajóból jelenleg 449 működik világszerte, 80 darab építése pedig folyamatban van, és ezek csak a legnagyobbak, még szó sem esett a számolatlan kisebb méretű tengeri és folyami személyszállítóról, a több, mint 52.000 nemzetközi teherszállító hajóról, a mintegy 9.278 különböző méretű hadihajóról, a több mint 10.000 szuperjachtról, és a nehezen felbecsülhető számú kisebb magán luxusjachtokról…

A szennyezési arány részben azért ilyen elképesztően magas, mert az óceánjárók társasház nagyságú motorjait általában nehézolajjal üzemeltetik, azzal a visszamaradt termékkel, ami a finomítás során az autókba kerülő benzin és gázolaj előállítása után keletkezik. Ez ugyan olcsóbb, mint a többi üzemanyag, de a kéntartalma is jóval magasabb.
Igaz, hogy a közúti közlekedés jelentette károsanyagkibocsátás a városokban éppen az emberi élettérre koncentrálódik, egészségkárosító hatása így nagyobb mértékben érvényesül (bár egy amerikai kutatás szerint meglepő módon az ózonkoncentráció az erdőkben hasonló mértékű, mint a városokban), de egy-egy luxus óceánjáró utasai a brit Channel 4 feltáró dokumentumfilmjének tanúsága szerint a hajókémények szomszédságában és mögött a londoni belvárosban mért szálló por koncentráció duplájának vannak kitéve.

Egy szó mint száz, égető szükség van arra, hogy az eddig e tekintetben nem prioritásként kezelt hajózásban is megjelenjek a környezetbarát meghajtások, idővel pedig a valódi zöld hajók. Ausztrália és Japán között már működik olyan hidrogén szállító tanker hajó, amelyet az elpárolgó hidrogén hajt, de a luxus óceánjárók területén is vannak ígéretes próbálkodások: a Carnival még az év vége előtt mutatja be a világ első, cseppfolyós gázzal üzemelő hajóját, a norvégiai Hurtigruten új hajójába elektromos motort is építenek, így ez lesz az iparág első hibrid hajtású tengerjárója (amelyet a Toyota környezetbarát hibrid elektromos technológiája inspirált), míg a Peace Boat által megrendelt Ecoship LNG-motorokkal, szélturbinákkal és hatalmas napelem vitorlákkal is fel lesz felszerelve. Rövid- és középtávon a hibrid hajók jelenthetik a leghatékonyabb megoldást, hosszútávon pedig szintén egy olyan technológia lehet a zöld hajózás kulcsa, amely szintén a Toyotához köthető. Még csupán jacht méretben, de létezik is ilyen hajó, amely nem más, mint a Toyota által támogatott Energy Observer, a világ első olyan hidrogénüzemű hajója amely menet közben, napelemek segítségével a tengervízből állítja elő (bontja) a haladásához szükséges hidrogént, amely ismét oxigénnel találkozva hidrogén üzemanyagcellák segítségével megtermeli a hajót hajtó elektromos energiát, melléktermékként nem mást, mint tiszta vizet produkálva.

A Föld körüli útra vállalkozó Energy Observer a megújuló energia alkalmazásának mintapéldája, amely megvalósítja az abszolút zöld energia körforgást. Amennyiben ezt nagyobb méretben is képesek lesznek reprodukálni a szakemberek, a hidrogén üzemanyagcellák épp úgy elhozhatják a zöld áttörést a vizeken, mint a közutakon és a vasúti, idővel pedig a légi közlekedésben.

Hidrogén üzemanyagcellás autót egyébiránt már több autógyártó kínál, a legnépszerűbb ezek közül a Toyota Mirai, a technológia széleskörű elterjedéséhez ugyanakkor a hidrogén infrastruktúra kialakítása szükséges (ennek előmozdításán erőteljesen dolgozik a világ legnagyobb autógyártóit és energetikai vállalatait tömörítő Hidrogén Tanács) jó hír ugyanakkor hogy ez a jelenlegi üzemanyagtöltőállomás-hálózat minimális átalakításával lehetséges. A Toyota ráadásul már hidrogén üzemanyagcellás targoncákat és a zöld tömegközlekedést forradalmasító hidrogén üzemanyagcellás buszt is kínál, de a napokban érkezett hír a japán gyártó hidrogén üzemanyagcellás kamionjának prototípusáról is.