Már Ferihegyen is tudunk elektromos autót tölteni
Újabb elektromos autó töltőállomással bővült a hazai hálózat, miután átadták a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2. Terminál parkolójában létesített egységet. A beruházás az ELMŰ és partnere, az ABB közreműködésével valósult meg.
A jelenlegi legkorszerűbb gyorstöltővel a japán és az európai szabvány szerint gyártott típusok is „megtankolhatók” akár olyan rövid idő alatt, amíg egy utast a gép leszállása után megvárunk az érkezési csarnokban, a Budapest Airport a töltő használatáért nem számít fel külön díjat.
A repülőtéri parkoló legújabb fejlesztése, egy ún. villámtöltő áll mostantól az elektromos autót használók rendelkezésére a 2. Terminálhoz tartozó Terminál parkolóban. A jelenleg kapható legkorszerűbb töltő, amivel egyszerre két autó tölthető egyen- vagy váltóárammal, a svájci ABB magyarországi gyártó üzeméből érkezett a repülőtérre, a telepítéshez szükséges infrastruktúra kiépítését pedig az ELMŰ biztosította és az üzemeltetést is ők látják el. A töltőoszlop erős napsütésben is jól olvasható 8 hüvelykes kijelzőjén könnyen nyomon követhető a töltés állapota, a működtetéshez nem kell szaktudás vagy külön regisztráció, csak csatlakoztatni kell az autóhoz és a töltés elindul.
A villámtöltő különlegessége, hogy akár 15 perc alatt is 30-ról 80 %-ra feltölthető egy 24 kWh-s akkumulátorral szerelt autó (pl. a leggyakoribb típus, a Nissan Leaf) amivel újabb 100-120 kilométer tehető meg. Ez az idő pedig éppen elég, ha egy utast kísérünk ki a repülőtérre, vagy várunk meg a járat leszállása után. A repülőtér a parkolási díjon felül egyelőre nem számít fel plusz díjat a vételezett áramért. A töltő támogatja a jelenleg legelterjedtebb, egyenárammal működő CCS és CHAdeMO szabványokat, de normál hálózati váltóárammal is tud tölteni – ebben az esetben a töltés kicsit lassabb, igaz, a töltőoszlopról még így is rövidebb idő alatt tölt fel, mint egy otthoni fali konnektorból.
Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára méltatta, hogy az új elektromos töltőállomás átadása szervesen illeszkedik a kormány Jedlik Ányos Tervének megvalósításába és kifejtette: „A hazai e-mobilitás program megvalósítása érdekében a jövőben összesen 150 hasonló elektromos autótöltő állomás átadását tervezzük az országban. A célunk az, hogy e program révén Magyarország teljes egészében keresztülautózható legyen a korszerű, elektromos meghajtású járművekkel. Látni kell, hogy mindenki csak nyerhet az ilyen járművek elterjedésével, hiszen csökken a környezetszennyezés, a károsanyag-kibocsátás és a zajártalom. A magyar gazdaság számára pedig új, a növekedést támogató, innovatív fejlesztéseket tesz lehetővé.”
„Bízunk benne, hogy utasaink is örömmel fogadják majd legújabb környezetbarát szolgáltatásunkat, amely a nyáron indított e-mobilitás programunk egyik leglátványosabb eleme. Fontosnak tartjuk, hogy tovább folytassuk szolgáltatásaink színvonalának fejlesztését, hiszen ez is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy megőrizzük pozíciónkat, mint a régió legjobb repülőtere” – hangsúlyozta Szarvas Gábor, a Budapest Airport környezetvédelmi igazgatója.
Az ELMŰ-ÉMÁSZ az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is úttörő szerepet kíván betölteni a fenntartható közlekedés magyarországi feltételeinek megteremtésében, folyamatosan fejlesztve hálózatát, amely a most átadott berendezéssel együtt országszerte immár 41 állomást számlál. „Az általunk létrehozott infrastruktúra mára olyan kiépítettségi szintet ért el, hogy eljött a pillanat, amikor érdemes a részleteit is kidolgozni annak az üzleti modellnek, amivel a további bővítést piaci alapon lehet finanszírozni. A repülőtér talán a legalkalmasabb helyszín, ahol a töltőállomások működtetése kereskedelmi alapokra helyezhető, hiszen a Ferihegy és a belváros közti távolság oda-vissza kényelmesen megtehető a ma forgalomban lévő elektromos autókkal.”
A most üzembe helyezett gyorstöltő referencia is egyben az együttműködésre az ABB-vel. Velük közösen várjuk azt a fair versenyen történő megmérettetést, amellyel – a meglévő városi töltőinfrastruktúránk bővítése mellett – a Jedlik Ányos Terv keretében hozzájárulhatunk egy országos gyorstöltő-hálózat kiépítéséhez is.” – mondta beszédében Dr. Friedrich Wilhelm Knebel, az ELMŰ-ÉMÁSZ hálózati ügyekért felelős igazgatósági tagja.
„Nagy örömmel fogadtuk a Budapest Airport felkérését a gyorstöltőállomás létesítésére. Az ABB jelentős nemzetközi és hazai tapasztattal rendelkezik a gyorstöltő infrastruktúra telepítése és üzemeltetése terén legyen szó akár töltőoszlopok gyártásáról vagy egy egész országot lefedő hálózat létrehozásáról” – mondta el Balogh Attila, az ABB e-mobilitás szakértője.
Az ABB gyorstöltői már több mint 25 országban, például az USA-ban, Chile-ben, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Ausztriában, Svájcban, Észtországban és Magyarországon is megtalálhatók. Az egyik legnagyobb volumenű megbízást az észt kormány adta, ahol az ABB 165 darab gyorstöltőt telepített, teljesen lefedve a balti ország területét. Az ABB 2014. elején együttműködésre lépett a kínai Shenzhen BYD Daimler New Technology Co. Ltd.-vel, amelynek keretében a következő hat évben az ABB szállíthatja az új DENZA elektromos autóhoz az egyenáramú gyorstöltőket Kínában.
A múlt héten a klímakonferencia ideje alatt Párizsban is bemutatták az ABB innovatív busztöltő technológiáját, amely a világ első, nagy teljesítményű, felsővezeték nélkül tölthető elektromos autóbuszrendszerének energia-ellátására alkalmas. A technológiát első ízben nagy teljesítményű, mintegy 135 fő szállítására alkalmas elektromos autóbuszokon alkalmazták Genfben.
„Magyarország első gyorstöltő-állomását vállalatunk helyezte üzembe az Istenhegyi úton 2012-ben, és az óta több hazai gyorstöltőt telepítettünk. Reméljük, ezzel az e-gyorstöltő állomással is hozzájárulunk a hazai innovatív „zöld” technológiák elterjedéséhez és a Budapest Airport környezetbarát programjának sikeres megvalósulásához” – tette hozzá Balogh Attila.
Az új repülőtéri e-autó töltőállomás jól illeszkedik a Budapest Airport idén év elején elindított e-mobilitás fejlesztési programjába. A repülőtér a program révén szeretné támogatni és ösztönözni a partnereit a környezetbarát elektromos hajtású járművek használatára. Ennek keretén belül a Budapest Airport is vásárolt egy tisztán elektromos üzemű Smartot, új töltőállomásokat létesített a repülőtéri földi kiszolgálásban egyre gyakoribb elektromos vontató járművek számára és a legutóbb kiírt új személyszállítási tenderében már kötelezővé tette a szerződött partner számára az elektromos taxik beszerzését is.
Épp ez a varázsa az esztergomi Suzuki konszernben gyártott Suzuki Celerio-nak, pont ettől lesz más kategória, mint a Swift, és pont emiatt váltja tökéletesen az előd Alto-t. Természetesen érkezik déja vu, amikor szemlélni kezdjük a Suzuki Celerio formavilágát: az orr rész nyomokban ugyan, de emlékeztet a korábbi megközelítésre, ugyanakkor a gömbölyded formák eltűnni látszanak, helyettük inkább a markánsabb, ércesebb vonalvezetés érvényesül. Tesztelt modellünknél a hűtőmaszk nem lett színre fújva, ugyanúgy, ahogyan a tükrök sem, valamint a ködlámpafészkek is üresen várakoztak; mindezt úgy, hogy nem keltett sem olcsó benyomást, sem hiányérzetet. Nyilván a Suzuki Celerio-nem is rendeltetése, hogy a prémium felé kacsintgasson, de az bizonyos, hogy a kategóriába remekül illik bele elnyújtott, 2425 milliméteres tengelytávjával, nagy oldalablak-felületeivel és ajtajaival egyaránt.
Talán leginkább a far, és annak kialakítása emlékeztethet a korábbi Alto-ra, itt a zárófények buráinak rajzolata, valamint az ötödik ajtó kilincs-elhelyezése hasonló, viszonylag kis szélvédővel, modern törésvonalak előtérbe helyezésével. A csomagtér egyébként 254 literes alaphangon, ez teljesen korrekt érték az autó méretezését tekintve, ráadásként akár 726 literesre is felbővíthető, ha épp úgy érkeznek az igények.
Ez olyankor felettébb kellemetlen tud lenni, amikor egy gyors ötlettől vezérelve próbáljuk pozíciónkat változtatni, például egy előzésnél – viszont ha megszokjuk, és megismerjük az robotváltó működésének mechanizmusét, át lehet hidalni ezt a problémát. Egyébként rendkívül jó és praktikus a megvalósítás, a Suzuki Celerio-nál kifejezetten könnyed dolga lesz még annak is, aki netán pár hetes jogosítvánnyal tévedne be a fővárosi forgalom sűrűjébe. A háromhengeres benzines egyébként tud masszívan dinamikus is lenni, ha magára talál két váltás közt, azaz utána, két-három fővel a lendület még autópályatempónál is megmarad. 130 kilométer/órás sebességnél 3450-et forog a főtengely percenként, azonban ilyenkor már jelentősebb motor- és menetzajjal, valamint megugró fogyasztással is kell számolnunk.
Nem sokban változott a küllem a megjelenés óta, az Opel Mokka hangsúlyos front fényszóró-kialakításokkal, viszonylag nagy hűtőmaszkkal, terepes adottságokat sugalló kartervédővel és műanyag megerősítésekkel bír az oldalak alsó szegélyén. Ehhez szemmel is jól látható emelt futómű társul, mely folyományaként az utasfülkébe bejutás is inkább fellépős érzetet ad, mintsem beülőst: épp emiatt lesz a kilátás, vezethetőség kiemelten komfortos és szimpla.
Az orr-rész alatt kialakított kartervédőt imitáló műanyag kialakítás párhuzamosan helyet kapott hátul is, hangsúlyozandó az Opel Mokka robosztus külalakját. Ez sikerül is egyébként, a körbevezetett oldalerősítések, valamint a szolid, ötödik ajtóra integrált szárny is jelentősen hozzátesz a képhez, persze úgy, hogy a sportosság és üde lendületesség se maradhasson el.
Hátul sincs ok panaszra, ide két felnőtt utas tudja magát befészkelni teljes értékben, esetleg középre elfér még plusz 1 fő, inkább gyerek. A leginkább ideális felosztás az elöl két felnőtt, hátul két gyerek lehet, de mint tudjuk, az Opel Mokka leginkább kisebb családok közkedvelt jármű-megoldása lehet. A hátsó ülőfelületek is kényelmesek, a fejtér egy kicsit minimalizált a csapott tetővonal miatt, de ez elenyésző. A kategórián belüli tekintélyes tengelytáv hosszú térdtereket eredményez, melynek következtében közepesen hátra tolt első székekkel sem redukáljuk le a hátul ülők kényelmét – még akkor sem, ha felnőtt, átlagos testalkatú utasokról van szó.
Ég és föld egyértelműen a korábbi 1.7 CDTI-hez hasonlítva az új 1.6 CDTI Suttogó, és ez alapvetően a teljesítményen, aspektuson látszik meg leginkább. A megnövekedett lóerőszám mellett (a 136 lóerőshöz 110 lovas is a repertoár részét képezi) a visszafogott üzemanyag-felhasználás, a dinamikusabb gyorsulás, az egyenletesebb és kiterjedtebb nyomatékgörbe érdemel említést. No és persze a zajkibocsátás, ha már suttog ez az erőforrás. Ténylegesen akad különbség, főként hidegindításnál viselkedik visszafogottabban az 1.6 CDTI az 1.7-es javára, de működés közben, üzemmeleg állapotban is valóban érezni a különbséget. Halkabb, de dízel mivoltát nem tudja teljesen levetkőzni – ez egyértelmű. Ugyanakkor az, aki dízellel választ autót, tudja, mire kell számítani – az Opel Mokka Suttogó dízele esetében viszont kellemes meglepetések érhetik a vásárlót.
Bár terepre nyilván nem az Opel Mokka összkerekese ajánlott, az bizonyos, hogy könnyebb földutak, kisebb köves-kavicsos, netán saras útviszonyok leküzdése nem fog gondot okozni. Viszont ne feledjük, hogy jelen esetben az állandó összkerékhajtás leginkább az utazás biztonságát segíti elő, így egy percig sem kell attól tartanunk, hogy például latyakos, havas időjárásban ne tudnánk autózni maximális biztonságban a körülményektől függően.
