A Toyota felhívja a figyelmet: a dízelbotrányt követően a környezetszennyező és a levegő minőségét (amely tekintetében egyébiránt Magyarország nem áll jól, egyike lévén azon 9 EU tagállamnak, amelyek leginkább elmaradtak a javítását célzó intézkedések megvalósítása terén) súlyosan kedvezőtlen irányba befolyásoló dízel autók iránti kereslet sosem látott mélyrepülést mutat, mind európai, mind hazai szinten.

Van néhány autógyártó, amely elébe ment ezeknek a trendeknek, és már azelőtt megkezdte a dízel hajtás szanálását, mielőtt erről széleskörű párbeszéd indult, és tendenciává vált volna. Ilyen a Toyota prémium márkája, a Lexus, amely hosszú évek óta nem kínál dízel meghajtású modelleket, és nem utolsó sorban a világ vezető prémium hibrid márkájaként valamennyi modelljéhez kínál környezetbarát hibrid elektromos hajtást (autóit 97%-ban ezzel a hajtással vásárolják). A környezetbarát hibrid elektromos technológia élharcosaként ismert Toyota március elején, a világ vezető autógyártói közül elsőként, a 2018-as Genfi Autószalonon jelentette be, hogy a jövőben nem kínál többé dízel személyautókat.

A világ legzöldebb és leginnovatívabb autógyártójának tartott Toyota bejelentése akkor is történelmi lépésnek tekinthető, ha tudjuk, hogy a vállalat már hosszú évek óta tudatosan dolgozik a dízel hajtás visszaszorításán és a környezetbarát, a városi forgalomban akár 50-70%-ban tisztán elektromos üzemű, károsanyagkibocsátás mentes közlekedést lehetővé tevő hibrid elektromos hajtás népszerűsítésén, és az európai értékesítéseinek kevesebb, mint 10%-át kitevő dízelek már most is zömében a haszongépjármű ás offroad modellek közül kerültek ki.
A technológiát jegyző, és annak fejlesztésében ma is élenjáró (és nem mellesleg ezzel az elektromos autók forradalmát is lehetővé tévő) Toyota 21, prémium márkája, a Lexus 14 évvel ezelőtt tette le a voksát a környezetbarát hibrid elektromos hajtás mellett. A két márka eddig világszerte közel, 12 millió hibrid elektromos autót értékesített (csak tavaly több, mint 1,5 milliót, az idei év első két hónapjában pedig már mintegy 250 ezret), ami többszöröse az összes többi autógyártó összesített alternatív hajtású járműeladásainak. A piac legszélesebb hibrid elektromos modellportfólióját kínáló Toyota és Lexus (világszerte 35, Európában és így Magyarországon 16 modell) azt is bejelentette, hogy 2025-re már egyetlen olyan autót sem kínál majd, amely ne volna elérhető valamilyen elektromos (hibrid elektromos, hálózatról tölthető hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos vagy hidrogén üzemanyagcellás elektromos) hajtással. Ez már csak azért is fontos, mert jelenleg a haszongépjármű és az offroad szegmensben még mindig a legújabb generációs dízelek kínálják a legjobb megoldást, legkésőbb hét évben belül ugyanakkor a jelek szerint ez is változhat.

Számos autógyártó visszafordítaná az idő kerekét

Jóllehet az hibrid elektromos és akkumulátoros elektromos autók ma slágertémának számítanak, és számos autógyártó tesz ezekkel kapcsolatos hangzatos bejelentéseket, néhányan közülük mindeközben mintha igyekeznének visszafordítani az idő kerekét, és kínálatuk és eladásaik túlnyomó részét még mindig a dízel autók teszik ki. Részben talán nekik is szól a Toyota és a Lexus üzenete: el kell felejteni a dízel személyautókat, nem egy évtizeden, vagy akár néhány éven belül, hanem most, azonnal.
A dízelekkel szemben a hibrid elektromos autók mellett egyébiránt számos érv szól, ezek egyike az alacsonyabb az üzemben tartási költség: egy hibrid autó ötször kevesebb alkatrészt tartalmaz, mint egy dízel, és hiányoznak belőle az olyan rendszerint költséges javítási számlákat eredményező alkatrészek, mint a könnyen kopó turbófeltöltő, a kettős tömegű lendkerék, a karbantartást igénylő részecskeszűrő, az NOx szűrő, a kényes kuplung, és a nagynyomású üzemanyagellátó rendszer, miközben még a fékrendszer is jóval mérsékeltebb kopásnak van kitéve mint egy dízel esetében. Legalább ilyen fontos a nagyszámú felmérés, legutóbb épp a mértékadó CAP-HPI tanulmánya szerinti nagyságrendekkel jobb értéktartás (a hibridekre jellemző magasabb maradványérték, amely jelenleg még a korábbinál is kiszámíthatatlanabb lesz a dízelek esetén a technológia számos európai nagyvárosból tervezett kitiltása okán) vagy épp a jellemzően sokkal előnyösebb (nagyobb életkor és/vagy futásteljesítmény esetén érvényes) garanciális feltételek.

Ha mindez nem volna elegendő, a Carly felmérése kimutatta, hogy a dízel autók esetében tapasztalhatóak a legnagyobb eltérések a gyári és valódi fogyasztási (és ezzel összefüggésben a károsanyag-kibocsátási) adatok között: az különbség a három legnépszerűbb európai méretosztályban, a városi autók, az alsó-középkategóriás modellek és a szabadidőjárművek körében a legmarkánsabb, előbbieknél átlagosan 55% volt a többletfogyasztás mértéke, a másik két kategóriában 45%-al voltak torkosabbak a dízel modellek a katalógusértéknél. Igazi megoldást jelenleg csak a hibridek nyújtanak erre az ellentmondásra: a Consumer Reports legutóbbi felméréséből kiderült, hogy a piac tíz legtakarékosabb hibrid modellje átlagosan mindössze 5,32%-al fogyaszt többet az ígértnél (a Toyota Prius Plug-in Hybrid a mérések szerint speciel 1,7%-al kevesebbet fogyaszt mint a gyári adat).

A légszennyezettséget nem szabad félvállról venni

A károsanyag-kibocsátás sokáig a szén-dioxid kibocsátással volt egyenlő a fejekben (ezért került a tényleg kisebb CO2 kibocsátású dízel technológia előnybe a benzines meghajtással szemben Európa számos országában), időközben azonban kiderült, hogy más káros anyagok is a levegőbe kerülnek az autózás során: az úgynevezett NOx gázok (nitrogén-oxid és nitrogén-dioxid) valamint az SOx, a PM10/PM2,5 és az aeroszol (a köznyelvben „szállópor”) pedig halmozottan károsak az egészségre, nagyobb koncentrációban szmogot alkotnak, savas esőt eredményeznek és növelik a levegőbe jutó finom részecskék arányát és a talajközeli ózon kialakulásának valószínűségét. A Magyarország történetének legnagyobb egészségvédelmi és szűrőprogramja során (amelyet egyébiránt jellemző módon 74 szakmai szervezet mellett az együttesen a magyarországi környezetbarát hibrid elektromos értékesítések 82%-át jegyző Toyota és Lexus is támogat) nyolc év alatt 1500 helyszínen elvégzett több, mint 6 millió vizsgálat eredményeképp tudjuk, hogy a vizsgált populáció 24%-a, azaz gyakorlatilag egynegyede szenved valamilyen légúti betegség vagy allergia tüneteitől, ami önmagában is súlyos kockázatokat rejt és drasztikus életminőség romlást eredményez, a szövődmények pedig gyakorlatilag beláthatatlanok. Egy február végén megjelent amerikai kutatás eredményei szerint egyértelmű összefüggés mutatható ki a visszafordíthatatlan idegsejt-elhalással járó amiotrófiás laterálszklerózis (ALS – a betegség amelyben a nemrégiben elhunyt Stephen Hawking is szenvedett) előfordulása és a dízelmotorok kipufogógázainak belélegzése között. A bostoni Harvard Egyetem közegészség-tudományi tanszékének kutatói több mint 1600 felnőtt pácienst megvizsgálva úgy találták, hogy azon férfiak körében, akik 5-10 éven át jelentős mértékben ki voltak téve dízelmotorok kipufogógázainak, legalább 20 százalékkal gyakoribb volt az ALS kialakulásának a kockázata. Egy korábbi, a dániai ALS páciensek megbetegedését megelőző életkörülményeit vizsgáló kutatás arra a következtetése jutott, hogy azon férfiak között, akik a diagnosztizálást megelőző tíz éven át bármilyen mértékben ki voltak téve dízel kipufogógázoknak, 20 százalékkal nőtt a betegség kockázata. Amennyiben a kitettség mértéke elérte az 50 százalékot, a kockázati arány még nagyobb: 45 százalékkal nőtt!

Dízel személyautót nem, hibridet igen

A fentiekből talán egyértelműen kiviláglik, dízel személyautót (legyen szó akár új, akár használt autóról) vásárolni ma már nem számít felelős döntésnek. Egyes elemzők természetesen azzal érvelnek, hogy érthető, hogy a technológiába sokat fektetett autógyártók igyekeznek elérni beruházásaik megtérülését, és utána átállni a környezetbarát alternatív hajtásokra (amelyekkel kapcsolatos jövőbeli terveikről már ma intenzíven kommunikálnak, miközben kínálatuk zömében még ma, és az elkövetkező néhány évben is dízelekből áll majd). Felmerül ugyanakkor a kérdés: ugyanilyen toleránsak lennénk például egy gyógyszergyártóval is, ha, miután kiderült, hogy új vakcinája az egészségre káros, tovább értékesítené, egészen addig, míg meg nem térülnek a kifejlesztésére fordított tetemes költségek? Vélhetően egyértelmű a válasz.

„Legyen szó akár a magánvásárlókról, akár a vállalati flottabeszerzésekről, akár az államigazgatási szervek, közintézmények és szolgálatok autóbeszerzéseiről, aki ma dízel személyautót vásárol, nem csupán rövidlátásról, de meglehetős felelőtlenségről is tesz tanúbizonyságot: közös felelősségünk és erkölcsi kötelességünk a levegő tisztaságának, és ennek révén embertársaink egészségének (és saját egészségünk) megőrzése, és az, hogy milyen állapotban adjuk át a következő generációknak azt a Földet, amit megőrzésre kaptunk. Mindez természetesen az alapvető értékrenden túl gazdasági érvekkel is alátámasztható: nehezen kalkulálható az a társadalomra rótt teher, amit a rossz légminőség okozta betegségek kezelésének költsége jelent, ha pedig csupán az egyéni racionalitás mozgatna valakit, mára, a dízel technológia számos európai nagyvárosból tervezett teljes vagy részleges kitiltása okán épp ilyen problémás a most vásárolt dízel autók eladáskor várható maradványértéke, azaz a várható fokozott értékvesztés anyagi kockázata” – mutat rá Varga Zsombor, a Toyota és Lexus márkák magyarországi kommunikációért felelős vezetője.

Mi akkor a megoldás? Az elmúlt időszakban számos tanulmány, legutóbb a mértékadó JATO Dynamics március elején publikált elemzése mutatott rá arra, hogy jelenleg és középtávon (bizonyos szegmensekben pedig hosszútávon is) a leginkább élhető, környezetbarát megoldást a külső töltést nem igénylő, hibrid elektromos autók jelentik. A haszongépjárművek és az offroad autók területén ugyan néhány évet még várnunk kell hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos meghajtású modellek áttörésére, az elsődleges problémát azonban nem is ők jelentik: ezeket jellemzően nem a városi közlekedés során használják, ahol a szállópor koncentrátum kritikus és egészségkárosító méreteket ölthet. Ettől függetlenül fontos lépés lesz az áttörés ezen a területen is, és persze nem szabad elfeledkeznünk a számos város tömegközlekedésének elengedhetetlen részét képező buszokról sem: itt egyébként a zöld technológiákban verhetetlen Toyota már kínál (egyelőre még csupán Japánban forgalmazott) megoldást, Sora elnevezésű, hidrogén üzemanyagcellás elektromos, melléktermékként csupán tiszta vizet kibocsátó busza révén. A fő kérdést ugyanakkor ma a városi fogalom meghatározó részét kitevő személyautók jelentik. Reális e ma azt elvárni, hogy minden személyautót vásárló magánügyfél vagy vállalati flottafelhasználó hibrid elektromos autót válasszon?

„Küszöbén állunk annak, hogy magánvásárlóként ’ciki’, de legalábbis népszerűtlen, vállalati flottafelhasználóként pedig kifejezetten negatív, a vállalati és márkaimázst kedvezőtlen irányba befolyásoló döntés legyen a dízel személyautók vásárlása, nem véletlenül zuhan drasztikusan ezek értékesítése Európa-szerte. A benzines személyautók vásárlása egy fokkal talán jobb alternatíva, ám semmi nem indokolja, hogy ne mindenki az öntöltő, praktikusan használható, a városi közlekedésben akár 50-70%-ban tisztán elektromos, károsanyagkibocsátás mentes közlekedést lehetővé tevő a hibrid elektromos személyautók mellett tegye le a voksát. Jelenleg hazánkban 89 részben vagy teljesen elektromos autó van forgalomban, amiből 45 db külső töltést nem igénylő full hibrid elektromos (HEV), 30 db egy addicionális, külsőleg tölthető akkumulátor révén további tisztán elektromos kilométerek megtételére alkalmas plug-in hibrid elektromos (PHEV) és 14 db akkumulátoros elektromos (EV) modell. A 75 valóban élhetően és praktikusan használható hibrid (45 HEV és 30 PHEV) modellből 48-at kínálnak prémium márkák, 27-et pedig tömegmárkák, így bőven tud az igényeinek megfelelő járművet választani, aki a mindennapokban használható környezetbarát személyautót szeretne. Az, hogy a magyarországi környezetbarát hibrid elektromos eladások 82,4%-át mégis két márka, a Toyota és a Lexus jegyzi, a 16 modellre kiterjedő, minden személyautó szegmenst lefedő kínálatunk mellett a zöld meghajtás iránti elkötelezettségünknek köszönhető: mára minden harmadik Toyota és csaknem minden Lexus (97%) hibrid változatban talál gazdára. Mindazonáltal, semminek nem örülnénk jobban, mint ha hibrid eladásaink növekedése mellett csökkenne hibrid piaci részesedésünk: ez ugyanis azt jelentené, hogy versenytársaink növelik környezetbarát hibrid modelljeik számát és ezirányú értékesítési és kommunikációs aktivitásukat, ami a teljes hibrid piac növekedését, és a teljes magyarországi újautó piac zöldülését vonná magával” – avat be Varga Zsombor

Magyarország lehet az egyik leggyorsabban zöldülő autópiac Európában?

Varga Zsombor arra is rámutat, hogy a tény, hogy a dízel meghajtású autók számoseurópai nagyvárosból tervezett kitiltása (Párizs, Madrid, Athén, Düsseldort, Stuttgart, stb.) nyomán, türelmi idővel ugyan, de Budapest is mérlegeli a dízel üzemű járművek behajtásának korlátozását, a vállalati flották pedig idehaza is tömegével fordulnak el a dízel hajtástól és teszik le a voksukat a környezetbarát hibrid elektromos hajtás mellett, optimizmusra ad okot. Míg európai szinten tavaly 7,9%-al, 43,8%-ra csökkent a dízel eladások aránya, addig hazánkban 34,4%-ról 28,8%-ra csökkent a dízel arány az újautó eladások tekintetében. Mindeközben mindössze négy év leforgása alatt nyolcszorosára nőttek a magyarországi környezetbarát hibrid elektromos értékesítések: a 2014-ben még 538 darab, 2017 végére pedig már 4167 új hibrid elektromos autó talált gazdára hazánkban. Ez még ugyan mindig csupán a teljes magyarországi újautó piac 3,3%-át teszi ki, a tendencia ugyanakkor mindenképpen pozitív: a környezetbarát hibrid autók eladásai négy évvel ezelőtt még csupán a hazai újautó értékesítések 0,7%-át jelentették. 2000 és 2017 között Magyarországon összesen 10 537 új hibrid autó talált gazdára, amelyből 9226-ot a Toyota (6545 db) és a Lexus (2681 db) jegyzett: ez azt jelenti, hogy a két márka együttesen az összes többi versenytárs összesített hibrid értékesítésénél (1311 db) hétszer több hibrid elektromos autót értékesített az elmúlt 17 évben. A valós hazai aktív hibrid autópark a használtautóimportnak köszönhetően természetesen ennek többszöröse, ám az így a 14,1 év átlagéletkorú, és a 3,5 milliós darabszámot közelítő teljes hazai autópark tekintetében még így is alacsony 1% körüli részarányt képviselnek a környezetbarát hibridek. Éppen ezért tartja fontosnak a már most is a hibrid elektromos értékesítések élharcosának számító Toyota és Lexus, hogy értékesítéseikben még tovább növeljék a hibrid modellek arányát. Az első 5000 környezetbarát hibrid új Toyota és Lexus értékesítéséhez Magyarországon 16 év kellett, mára viszont már csak az idei évben 5150 új hibrid értékesítésével számolnak, egyetlen év alatt 50%-al növelve az idehaza újonnan eladott, és körülbelül 20%-al növelve az összes a hazai utakon futó hibrid autó számát.

Amennyiben a magyarországi vásárlói preferencia valóban tovább tolódik a hibrid elektromos modellek irányába, ezt pedig a többi autógyártó is időben lereagálja, Magyarország lehet az egyik leggyorsabban zöldülő újautó piac Európában.