Az Opel mindig is kiemelt hangsúlyt fektetett a kompakt kategórián belüli jelenlétre, gondoljunk csak a korai Kadettekre, vagy a még koraibb modellekre – visszamehetünk akár a harmincas évekig. Látszik tehát, hogy a márka alapvetően e téren próbál, próbált maradandót letenni az asztalra, persze párhuzamosan masszív jelenlétet biztosítva egyéb szegmenseknek is.

Mára az Opel Astra a K szériánál jár, annak rendje s módja szerint megvolt az F  (1991-es benutatkozás), a G (1998), a H (2003), valamint a J (2009). Tartva az utóbbi három generáció fejlődéséhez mérten nagyjából az öt éves intervallumokat, idén, 2015-ben, a Frankfurti Nemzetközi Autószalonon mutatkozott be a legújabb, 2016-os modellévű Opel Astra K. Nem sokkal a debütálás után máris nemzetközi menetpróbát szervezett a márka, melyen mi is részt vettünk, így első kézből oszthatjuk meg tapasztalatainkat olvasóinkkal.

Kezdjük jó szokás szerint a külsővel. A méretek csökkentek, névlegesen a hossz 50, míg a magasság 25 milliméterrel. Ez talán nem is annyira szembetűnő, bár érezhető, hogy a klasszikus kompakt talán még kompaktabbá vált, a formavilág letisztult, a külalak sportosabb, ám mégis elegánsabb lett. Amolyan déli intenzitás fedezhető fel a vonalvezetésben, még a laikusabbak számára is egyértelmű, hogy valami érkezett korábbról, de mégis üdébb, frissebb tálalást kapott egységesen.

Nos, ez a szellemiség teljes mértékben átjárja az új Opel Astra K szellemiségét, látszik, hogy a formatervezők rettenetesen sok időt fektettek abba, hogy a design jól formázza a korábban már bizonyított külalakot, nyakonöntve egy jó adag precizitással. Az orr rész a fentieknek megfelelően vékonyabbra húzott tekintetet kapott, jellemzően a most futó Opel-stílusjegyekkel, melyek meghatározzák az aktuális palettát; a far egyértelműen olaszos temperamentumot hordoz a magasra húzott hátsó zárófények buráival, sarkított rajzolatával, egységes tálalásával.

Oldalról látszik leginkább a méretcsökkentés – alapvetően a kaszni lapossága (nem ellaposodása), valamint a jobban előtérbe húzódó tengelytávolság is dominál.

Az új Opel Astra K enteriőrje is alapos átdolgozáson esett át az elődökéhez képest, ami egyértelműen a néha már átláthatatlan középkonzoli gombsort száműzte, helyébe a megfelelő átmérővel bíró LCD infotainment kijelző került, amely rendkívül jól közvetít és foglalja össze az éppen szükséges rendelkezésre álló adathalmazt, átláthatóan. Tesztvezetéseink során Ausztriából, a bécsi repülőtérről indulva máris rögtön látszott, hogy a navigációs rendszer sokkal személyre szabottabb lett, mint eddig volt, s ha ismertük már a korábbi szisztémát, egész biztos, hogy nem tévelyedtünk el az amúgy rendkívül egyszerű kezelés „útvesztőjében”. A köztes checkpointok és megállóhelyek is korrektül, méterre pontosan érkeztek, külön pirospont jár a magyarra lokalizált navigálásért (az Opel helyszínen lévő emberei gondoltak a beállításokra nyilván).

Szlovákiáig, illetve az országhatár után még jó darabig autópályán próbáltuk az új Opel Astra K-t, első nekifutásra a legerősebb, 200 lóerőt tudó 1.6 literes ECOTEC Direct Injection benzines turbómotorral szerelve. Bizonyos határokon belül – ez legyen most a bevett, jelen esetben 130 kilométeres autópálya-korlát – nem lehetett értelemszerűen zavarba hozni az autót, rendkívül bőséges erőtartalékkal a háttérben, becsléseink szerint bőven 200 kilométer/óra felett is tudott volna teljesíteni. Ha lett volna rá lehetőség, de Szlovákia sajnos nem Németország ebben az esetben, de sebaj.

Miután feszegethettük a 200 lóerős 1.6 literes Opel Astra K korlátait, következett a Kárpátok alsó vonulatait becélzó útszakasz, mely ideálissá tette az amúgy is igen jól szervezett rendezvény e részét arra, hogy az autó futóművét, stabilitását és útfekvését vizsgálhassuk. A szerpentines, néhol szélsőségesen kanyargós, szűk országúti szakaszok remekbeszabottan simultak az Opel Astra K felfüggesztései alá, és bár hihetetlen, de nem volt egyetlen olyan szituáció sem, amikor akár az elektronikának be kellett volna avatkoznia, vagy korrigálnia kellett volna. Nyilván cikkünk sorai nem tudják visszaadni azt az elánt és lendületet, amellyel autóztunk a lankákon, de elég az hozzá, hogy bőségesen túlmentünk azokon a határokon, amelyeket egy hétköznapi autós, hétköznapi utazásai során pedzegethet.

Egyértelműen az Opel Astra K 1.6 literes, 200 lóerős motorral szerelt verziójának a futómű-hangolása keményebb, sportosabb, direktebb, mint az alább kategorizált modellek. Ennek megfelelően egyértelmű a stabilitás, biztonságérzet maximális jelenléte, pontosan úgy, ahogyan az az eggyel kisebb Opel Astra K esetében is tapasztalható volt.

Egy kollégákkal történő közös fotózás lezavarása után megejtettük a cserét – nekik a 150 lóerős, 1.4 literes turbómotorral szerelt verzió játszott. Bár előzetes meglátásaik szerint minden nagyszerűen és remekül klappolt a menetpróba során találkozásunkig, azért jeleztük, hogy az a plusz 50 lóerő, és plusz 200 köbcenti bizonyára többet nyújt majd picivel. S valamilyen szinten igazunk is lett.

De nem annyira nagy mértékben, mint ahogyan számítottunk rá. Nyilván a gázreakciók visszafogottabban érkeztek, mint az 1.6-osnál, ez persze értelemszerű, akár, ha a hengerűrtartalmat nézzük. A különbség mindösszesen annyi volt, hogy az 1.4-es úgy a 4000-es fordulatszámtartomány irányában kezdett éledezni, akkor viszont nagyon magához tért, a megfelelő fel- és visszaváltásokkal szinte ugyanazt a dinamikát lehetett hozni, mint az 1.6-os 200 lóerős benzinessel szerelt Opel Astra K esetében.

Az 1.4-esnél 17-es, míg az 1.6-osnál 18 colos kerekek kerültek az autóra, ez is valamennyire éreztette jelenlétét, kicsit visszavett abból a feszesebb stabilitásérzetből, amelyet az erősebb modellnél tapasztaltunk. Az 1.4-es 150 lóerős tehát kicsit imbolygósabb (némi túlzással) és billegősebb (némi túlzással) a hétköznapinál jóval kiélezettebb használat során. Jó volt ugyanakkor megvizsgálni azt, hogyan teljesítenek az autók egy-egy esetleges olyan szituációban, amelyek esetében fontos a biztonság és a menetstabilitás.

Kivittük autópályára is az 1.4-es benzinmotorral szerelt 150 lóerős Opel Astra K-t. 130 kilométer/óráig szépen épült a nyomatékgörbe, azonban egy előttünk folyamatosan lassuló nyergesvontató sávváltásra késztetett bennünket – hatodikból vissza negyedikbe, majd harmadikba. Itt belefutottunk egy viszonylag tág turbólyuk jelenlétébe, ugyanis az autó 100-110 kilométer órás tempó környékén, negyedikben, majd harmadikban (is) némi megtorpanással reagált a hirtelen sebességingadozásra. Pár pillanat elteltével a főtengely elérte a számára megfelelő fordulatot, elkapta, és megindult ismét a nyomatékgörbe felfelé, persze érezhetően kevesebb erőtartalékkal, mint az 1.6-os 200 lóerős verzió esetében. Azt ugyanakkor ne feledjük, hogy az 1.4-es 150 lovas gyakorlatban nem sokkal múlja alul a 200 lovas 1.6-ost, megfelelően pozícionált váltásokkal kordában lehet tartani a dinamikát annak rendje s módja szerint.

A 2 napos túra első napján levezényelt prezentáció nem túlzott szinte semmiben. Ott ugyanis elhangzott, hogy az új, 2016-os modellévű Opel Astra K túlmutat kategóriájának határain, értve ezalatt a prémiumos küllemet, belső kialakítást. Előbbi kapcsán a cikk elején már leírtuk észrevételeinket, az enteriőrt vizsgálva csak megerősíteni tudjuk mindezt. Aprólékosan kidolgozott részletekkel, jó minőségű és tapintású anyagokkal találkoztunk, minimális menetzajjal még a hátsó traktusban is.

Megnövelt láb, térd- és fejterek vannak jelen, gyakorlatban is jól érezhetően – úgy, hogy például a vezetőállásban ülve sem a térd nem ütközik bele feleslegesen a középkonzol kialakításába, sem a fej nem találkozik a hátsó üléseken ülve a tetőkárpittal, még rossz minőségű, kisebb sebességnél is dobáló vasúti átjárókban sem.

Jó vezetési élményt ad tehát összegezvén az új Opel Astra K, ehhez nagy mértékben hozzájön még a műszeregységek és kezelőszervek kitűnő elhelyezkedése, átláthatósága is.

Kiemelten fontos újdonság az Opel Astra K esetében a külön rendelhető Intellilux LED világítás. Ezen innovatív technológiáról már szó esett egyebek mellett a korábban levezényelt hazai statikus, premier előtti Opel Astra K bemutató kapcsán is, most végre testközelből is megtapasztalhattuk a lényeget.

Az első nap végeztével Pozsony mellé szólt úticélunk, ügyelve arra, hogy beesteledjen, megadva a kellően alkalmas vezetési környezetet az Intellilux kipróbálásához. Mindent automatikusra állítva kitűnően brillírozott a rendszer: kandeláberekkel megvilágított útszakaszokon visszafogottan, megfelelő mennyiségű fényt szolgáltatva bizonyított, láthatóan kerülgetve a tereptárgyakat, útakadályokat, s nem utolsó sorban a szembejövő forgalmat. Kies, kivilágítatlan útszakaszokon mind az 5 kiegészítő LED fényforrás csatasorba állt, megvilágítva szinte a teljes horizontot, kiemelkedően magas látótávolságokkal előre, s mindkét oldalra egyaránt.

A szegélyek, jóval túl az út külső és belső ívein jól elemezhetőek maradtak, ez nagyszerű szolgálatot tehet, ha például elhagyatott, erdei útszakaszokon autózunk sötétben. S mi sem jobb bizonyítéka annak, hogy az Opel Astra K Intellilux LED rendszere tökéletesen funkcionált, az az, hogy egyetlen esetben sem tapasztaltunk a szembejövő forgalom részéről villantásokat, figyelmeztető jelzéseket arra vonatkozóan, hogy vakítanánk menetfényünkkel.

Másnap délelőtt, Pozsonyból a bécsi repülőtérre haladva pluszban kipróbáltuk az 1 literes, 3 hengeres 105 lóerős Direct Injection Turbo aggregáttal szerelt Opel Astra K-t, alapvetően külvárosi és autópályás útszakaszokon. A produkció újfent meggyőző volt, alacsonyabb tartományokban is ereje teljében van a háromhengeres, (alapjárati) kiegyensúlyozatlanságnak nyoma sincs, csakúgy, mint nagy turbólyuknak, vagy épp kellemetlen rezonanciának sem.

Üzemanyag-fogyasztás tekintetében is illusztrisnak mondható értékek születtek a fedélzeti computer számításai szerint: az 1.6 literes, 200 lóerős variáns átlagosan 7.2 litert kért 100 kilométerre, míg az 1.5 literes, 150 lóerős motorral szerelt autó 6.5 literrel zárt. Az 1 literes, 105 lóerős erőforrással ellátott modell is szerethetően zárkózott fel a sor végén, itt 5.9 litert rögzítettünk 100 kilométerre (vegyes fogyasztás). Sajnos idő híján az 1.6-os suttogó dízelt nem sikerült nagyító alá vonnunk, de ami késik, nem múlik.

Egységesen remek autó lett tehát az új, 2016-os Opel Astra K. Menettulajdonságait alapvetően a jól összerakott futómű, az optimálisra hangolt motorizáltság, valamint a 200, de legalább 120 kilogrammos súlycsökkenés is releváns az új Opel Astra K családnál. Egy bizonyos a menetpróba után: magasra lett téve az a bizonyos léc, így egész biztos, hogy nem lesz könnyű dolga a konkurenciának.

Bővebben az új Opel Astra K-ról a hazai forgalmazó honlapján: http://www.opel.hu/gepjarmuvek/opel_range/autok/astra-5-ajtos-2015/index.html

2016 Opel Astra specifikációk, műszaki adatok: ITT.

Az új Opel Astra K árlistája IDE kattintva érhető el.

Még több fotó: AutóAddikt Facebook oldal