Az ausztrál Bus 4×4 vállalkozás – nevéhez híven – kisebb-nagyobb buszok összkerékhajtású átalakításaira szakosodott. Legújabb munkájuk valós piaci hiányt pótol.
Az 1967-es bevezetése óta világszerte mintegy 6,3 millió példányban eladott Toyota Hiace 1977 és 2004 között gyártott három generációját akár összkerékhajtással is megvásárolhatták az ügyfelek, azóta viszont kizárólag hátsókerékhajtással készül a márka emblematikus kisbusza – és a Toyota nem is tervez ezen változtatni. A legtöbb piacon nincs szükség négykerékhajtásra, a kontinensnyi méretű Ausztráliában azonban mindig jól jöhet az extra tapadás, ezért egy magánvállalkozás a kezébe vette az ügyet, és megépítette a Hiace összkerékhajtású verzióját.
A Bus 4×4 mérnökei nem sokat tétováztak, házon belül kerestek és találtak megoldást a problémára. A Land Cruiser Prado robusztus összkerékhajtási rendszere különösebb nehézségek nélkül alkalmazkodott új környezetéhez, az 538 centiméter hosszú Hiace Commuter modellhez. Az elektronikus terepváltó, a részlegesen önzáró első differenciálmű és a zárható hátsó differenciálmű beépítése után a 134 lóerős dízelmotor a legvadabb terepen is megszállott magabiztossággal mozgatja az autót.
Hogy a futómű képességeit a hajtásláncéhoz igazítsa, a Bus 4×4 nem kevesebb mint 11 centiméterrel (!) emelte meg a szabad hasmagasságot. Ezt követően a mocsarakon és folyókon való átkelést támogató sznorkelt (a motor által beszívott levegőt a szélvédőkeret magasságából bevezető „kürtőt”) és az ausztrál vadonban nélkülözhetetlen gallytörő rácsot szereltek az autóra. Miután pedig a technikai átalakítással elkészültek, jöhetett a belső berendezés.
A cég ugyanis nem terepjárót, hanem expedíciós járművet szeretett volna építeni a Hiace-ből. Ahhoz pedig, hogy ennek minden kelléke elférjen a furgonban, egy igazán ötletes megoldással bővítették annak belső terét. A hátfal mögül lenyitható sátorelem jócskán megtoldja a hasznos belteret, és igazán komfortos hálóhelyéül szolgál akár két utasnak is. Fürdőszoba nincs, annak funkcióit hordozható árnyékszék és külső zuhanycsatlakozó látja el; az 59 literes tartályból nemcsak a tisztálkodáshoz, hanem a főzéshez is jut elegendő víz. A beltér mindkét fala mentén konyhapultot találunk, az elektromos fogyasztókat napelemes akkumulátorcsomag szolgálja ki.
A Bus 4×4 mindig megrendelésre, egyedi igények szerint építi autóit, így az átalakítás pontos árát csak hozzávetőlegesen lehet meghatározni. Az alapmodellre – a Land Cruiser hajtásláncával és a szükséges offroad-kiegészítőkkel felszerelve, de a belső átalakítások nélkül – 115 ezer ausztrál dolláros, azaz 23,2 millió forintos indulóárat kalkulált a cég, ami a Hiace beszerzési költségeit is magában foglalja. Ez nagyjából másfélszerese egy vadonatúj hosszú tengelytávú, dízelmotoros Hiace árának.
Pontosan itt rejlik azonban a fejlesztés egyetlen szépséghibája: nevezetesen, hogy az még az előző generációs Hiace modellen alapul. Ezt éppen idén tavasszal váltotta le a Toyota – pont a legrosszabbkor a Bus 4×4 szempontjából. Mivel azonban az átépítést akár használt járműveken is elvégezhetik, Ausztráliában pedig mindig is népszerű volt a típus (a bevezetése óta mintegy 330 ezret adtak el itt belőle), várhatóan hosszú sorban állnak majd a cég telephelyén az átalakításra váró ügyfelek. Közben pedig a mérnökök hozzáfoghatnak az új generációs Hiace AWD fejlesztéséhez…
