Minden autó formaterve tovább finomítható, ha nagyon pontosan tudja az ember, mit akar. Egy tajvani autótervező pedig tudta, az eredmény pedig lenyűgöző.
Az autótervezés jelentős részben a kompromisszumokról szól. A mérnökök és a dizájnerek munkáját a pénzügyi részleg elvárásai és a pontosan meghatározott célközönség ízlése szorítja keretek közé. A gyárthatóság és az eladhatóság olyan arany középút felé tereli az alkotókat, amelyet rendszerint lemondások, engedmények, meg nem valósult ötletek szegélyeznek. A Toyota Supra fejlesztői szerencsésnek mondhatják magukat, hiszen az eredeti FT-1 koncepcióautóban vázolt elképzeléseik szinte maradéktalanul megvalósultak az immár Magyarországon is rendelhető szériamodellben.
Az arányok, idomok és vonalak ugyanolyan relevánsak maradtak a sorozatgyártásban, amennyire előremutatók voltak fél évtizeddel ezelőtt, amikor a Toyota először öntötte formába a legendás sportkupé feltámasztásának álmát.
Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenkinek be kellene érnie a szériaverzióval. Számos radikális elképzelés született már a Suprával kapcsolatban, a terepjárótól kezdve a versenyautóig, ezek azonban rendre elszakadnak a realitásoktól, esélyt sem adva maguknak a megvalósulásra. Ezzel szemben a tajvani Ted Li, akit FlatHat3D néven ismer a digitális közösség, mintha ráérzett volna arra, meddig mehet el a Suprával. Persze időnként ő is túlzásba esik, és kövér hátsó kerekű dragsterként vagy a keményvonalas rajongóknak kedvezve a negyedik generációs Supra soros hathengeres motorjával, a legendás 2JZ blokkal átépítve álmodja újra az év legkívánatosabb sportautó-újdonságát, máskor azonban teljesen életszerű, szerethető autókat képzel el. Mivel azonban a normalitás ebben az esetben tökéletesen szubjektív, úgy helyes, ha mindkét kategóriából bemutatunk egyet-egyet: ami az egyik embernek túlzás, az pont jó a másiknak, és ahol valaki többet szeretne, ott talán mi már megálljt intenénk.
Mit szólnánk például egy hatalmas hátsó szárnyhoz a Supra farán? FlatHad3D korábban több verzióban is elképzelte az A90 csomagtérajtaját díszítő – egyébként fontos aerodinamikai szereppel bíró – kacsafarkát, ám ezzel nem állt meg: grafikáján méteres szárny tornyosul a kupé fölé, a hozzá tartozó szélesítésekkel együtt kifejezetten agresszív, zabolátlan versenyautóként tálalva a Suprát. Hogy ez nem alaptalan elképzelés, arra bizonyíték a tavaly bemutatott GR Supra Racing Concept: a gyár dizájnereit ott ugyanaz a szándék vezérelte, mint Ted Lit, különbség csupán a részletekben van.
De nem kell zárt körpályákra száműzni a Suprát ahhoz, hogy kívánatossá tegyük: a tajvani tervező, a rajongók talán legnagyobb álmát megvalósítva, targatetőt rajzolt a kupénak. A típus előző két generációjában népszerűvé vált, kiemelhető tetőlemez a zárt karosszéria torziós merevségét ötvözi a kabriók szabadságérzetével. Hogy milyen harmonikusan mutatna egy kimetszett tetejű Supra, arra Ted Li terve a bizonyíték: ha eltekintünk a túlzásba vitt futóműültetéstől és a kelleténél vaskosabb kipufogócsövektől, kifejezetten barátságos autót kapunk, amelynek kiegyensúlyozott arányai bizony sorozatgyártásban is jól mutatnának.
Ezt egyébként egy tavasszal adott interjúban elhangzottak tanúsága szerint Tada Tecuja sem gondolja másképp: a Supra-projekt főmérnöke ugyan nem erősítette meg az újságírók azon értesülését, hogy napirenden volna a targa verzió fejlesztése, de nem is cáfolta az erre vonatkozó felvetéseket. Ha pedig a döntéshozóknak nincs elvi kifogásuk az ötlet ellen, van remény, hogy érvényesül a piaci kereslet.
