Két év múlva különösen szigorú emissziós határértéket vezet be az Európai Unió. A német szövetségi gépjármű-hatóság szerint a Toyota és a Lexus hibrid flottája már most könnyedén teljesíti a mások számára fejfájást okozó kibocsájtási elvárásokat.
Az Európai Unió teljes CO2-terhelésének 12%-a róható fel a személygépkocsiknak. A hatóságok ezért fokozatosan egyre szigorúbb határértékeket írnak elő az autóiparnak: 2021-re 95, 2025-re 81, 2030-ra pedig 60 g/km-ben maximálják a gyártók által eladott összes jármű átlagos CO2-kibocsátását.
Ma, két évvel a 95 grammos határérték bevezetése előtt egyetlen autógyártó: a Toyota volt képes 100 g/km alá szorítani átlagos flottaszintű CO2-emisszióját . Az EU-ban forgalmazott autómárkák átlaga ennél jóval magasabb, meghaladja a 120 g/km-t. Ahhoz, hogy ezt az értéket két éven belül a kívánt szintre csökkentsék, olyan mértékű változásra volna szükség, amelyre az autóipar 2009 és 2015 között (azaz nem kettő, hanem hat év leforgása alatt!) volt képes.
Miközben a gyártók többsége a legkülönfélébb megoldásokkal igyekszik utolérni magát, és valahogyan pótolni az egészségkárosító dízelek kegyvesztetté válása után műszaki kompetenciájukban támadt űrt, a Toyota csoport már most birtokában van annak a technológiának, amellyel nem csak hogy teljesíthető a 2021-es határérték, de annál számottevően kedvezőbb értékek is elérhetők.
A legnagyobb európai újautó-piacon, Németországban tavaly az európai átlagnál (46%) is magasabb, 54 százalékos volt a hibrid modellek részesedése a cégcsoporthoz tartozó márkák – a Toyota és a Lexus – eladásaiból. Ezeknek a hibrid járműveknek a súlyozott CO2-kibocsátási átlaga pedig mindössze 91,1 g/km volt, azaz már most közel 4 g/km-rel kedvezőbb, mint a két év múlva hatályba lépő határérték.
Az érték a német szövetségi gépjármű-hatóság (Kraftfahrt-Bundesamt, KBA) által közelmúltban közzétett adatok szerint 0,4 g/km-rel kedvezőbb, mint a 2017-es adat, ami a technológia egyértelmű és gyors ütemű fejlődésére utal. Az pedig, hogy a Toyota ügyfelei évről évre nagyobb arányban szavaznak bizalmat a hibrideknek – a német piacon 2016-ban 38%, 2017-ben 47% volt a technológia részesedése az összeladásokból – azt jelenti, hogy napról-napra többet adnak el az egyre takarékosabb és tisztább járművekből: magyarul folyamatosan és minden szempontból csökken a Toyota flottaszintű CO2-kibocsátása.
A kedvező CO2-kibocsátás mellett a hibridek járulékos előnye, hogy a dízelekkel ellentétben rendkívül csekély mértékű nitrogén-oxidot bocsánatanak ki.
Míg a versenytársak egy-két hibrid modellel igyekeznek környezettudatos ügyfeleik kedvében járni, a Lexus minden egyes típusa, a Toyotánál pedig nem kevesebb mint öt modellcsalád (Yaris, Corolla, Prius, C-HR és RAV4) hét karosszériaváltozatban érhető el benzin-elektromos hajtáslánccal, hamarosan pedig további két szedán (Corolla és Camry) is csatlakozik a hibrid flottához.
A Toyota hibridek egyre növekvő népszerűsége olyan fejlődés, amely az egész ökoszisztéma előnyére válik: az első generációs Prius 1997-es bevezetése óta a Toyota több mint 13 millió hibrid gépkocsit értékesített, amelyek összességében több mint 100 millió tonnával (!) csökkentették a globális autóipar CO2-kibocsátását.
